Kovács Sándor: Luther a wormsi gyűlésen (Budapest, 1922)

16 I>

R. KOVÁCS SÁNDOR nem vész el, így tanítják a természetbölcselök. Miért enyésznék el éppen a szellemi és erkölcsi világ energiája ? A wormsi jelenetben és vallástételben benne érzem Luther egész reformátori nagyságát. Talán sehol sem domborodik ki tanításából oly szeplőtelen tisztasággal és sziklahatározottsággal az a gondolat, hogy ő semmi egyéb, mint az ige szolgája, magvetője és munkása. Eszköz és szerszám az örökkévaló Isten kezében. Teljesen az isteni akaratnak és küldetésnek él. Az az'ő eledele, az az ő itala. Azon szép levélben, amelyet Wormsból hazatéret egyik hívének. Albrecht mansfeldi grófnak írt s mely wormsi tárgyalásainak leghitelesebb elbeszélése, már megvan az eszményi keresztyén egyházról, az ecclesia invisibilisről szóló felséges tanítása: csak egy egyetemes egyház van, s ezt a választottak serege alkotja, a Krisztus tanítványaié, akik az evangyéliom szerint élnek, az Űr útján járnak s amelynek határai nem esnek egybe a látható egyház határaival. Ezért az eszményi, igazán krisztusi egyházért állta ő a harcot Wormsban és egyebütt, nem a látható, intézményes, hatalmi célokat követő e világi egyházért, a melyből Isten eljövendő országának gondolata kihalt, amelynek renaissancelelkü pápái, püspökei, praelátusai. kánontúdósai és kolostorai romlottságukkal és hitetlenségökkel mintha egyenesen ellene mondtak volna a krisztusi eredetnek, amit egyetemeken és templomokban, zsinatokon és bullákban örök érvényű igazságul hirdettek. Luther eszményi vallási felfogása nem csupán az ő egyenes, szellemi ivadékainak. neve után indult egyházának öröksége; egyetemes vallási hős ő, minden igazi vallásos lélek megmentője, keresztyéné, nem keresztyéné egyiránt. Egész pőreségében ott állt előtte a nagy kérdés: mi a vallás? hittétel-e, nagy elmeéllel kieszelt bölcsészeti meghatározás-e vagy éppen szabatos, kényszerítő erejű jogszabály-e a keresztyénség? És válsá-