Kovács Sándor: A speyeri birodalmi gyűlés történelmi jelentősége (Budapest, 1930)

6 mást követő birodalmi gyűlések jelzik a reformáció előrehaladásának különböző fokozatait, még pedig az európai harctér sikerei és kudarcai szerint. Worms (1521), ahol Verbőczy is jelen volt, mint a magyar királyság követe, Károlyt hatalma és tekintélye teljességében mutatja. A pápával szövetségben és szilárd egyetértésben mondatja ki Lutherre a birodalmi átkot, hogy a keresztyénséget a vallási tévelygéstől megtisztítsa. Nürnbergben 1522-ben és 1524ben már a rendek ellenzik a wormsi edictum végrehajtását, 100 vallási sérelmet és reformkövetelést sorolnak fel, német városban szabad közzsinatot követelnek a reformok elintézésére. Az 1526. évi első speyeri gyűlés idején, a mohácsi vészt megelőző hónapokban a császár európai helyzete nagyon nehéz volt; a reformáció hívei felbátorodva sürgették a sérelmek orvoslását. így jött létre a pártok megegyezése alapján az első speyeri határozat, mely szerint ,,a jövő közzsinatig mindenki úgy éljen, kormányozzon és intézkedjék a vallásra és wormsi edictumra vonatkozó ügyekben, hogy Isten és a császár előtt elvállalhassa a felelősséget". Ε határozat az állami elismerés első fecskéje, de igazi jelentősége az Isten előtt való felelősség hangsúlyozásában van, mely mintha visszhangja volna Luther hatalmas wormsi szózatának. Az Isten ítéletére, egy láthatatlan, de érezhető, minden földi hatalmasság felett álló szellemi és erkölcsi hatalom számonkérésére való hivatkozás minden nagy korszak törekvéseinek igazi rugója, jellemző életszíne, ami nélkül küzdelme silány taktikai játékká aljasodnék. 1529-re megváltozott a nemzetközi helyzet. V. Károly erőt vett ellenségein; landsknechtjei elfoglalták és kifosztották az örök várost, az angyalvárba zárták a pápát s meghódolásra kényszerítették. Öccse, Ferdinánd, a magyar korona révén tekintélyben s hatalomban növekedett; a Habsburgház birtokállománya jelentékeny területtel gyarapodott. A császár önmagát tekintette a keresztyén világ fejének, a vallási reformok egyedül jogos irányítójának. Sze· mében Luther és hívei lázadók, akikkel szemben jogosult a világi hatalom minden fegyvere. Ε hangulatváltozás megérzett a második speyeri gyűlésen, mely 1529 március 15-én nyílt meg. Az idegek feszültsége az egész birodalomban szinte