Kovács Sándor: A speyeri birodalmi gyűlés történelmi jelentősége (Budapest, 1930)

8 Épp e napokban, április 19-én és 20-án 400 éve, hogy e nagyjelentőségű iratot a császár helyettesének, Ferdinánd királynak átadták s e réven a protestáns nevet maguk és utódaik számára kivívták. Századokon, háborúkon, kísértések és szenvedések özönén át tartó, mártirvérrel megpecsételt hűség e nevet, mely eredetileg gúnynév volt, dísznévvé, a világtörténelem egyik alkotó elemévé és büszkeségévé avatta. A protestációt Vogler, brandenburgi kancellár szerkesztette s 5 fejedelem (János, szász választó, Hesseni Fülöp, Brandenburgi György őrgróf, az anhalti és lüneburgi herceg), továbbá 14 birodalmi város követe írta alá, köztük Strassburg, Nürnberg, Ulm és a Husz János vértanúhaláláról híres Constanz! *) A birodalmi gyűlés tagjainak számához képest csekély szám, de épp ezért van állásfoglalásuknak nagy erkölcsi súlya. Rúgója nem önző pártérdek, kisszerű akaratoskodás, hanem a kor lelkének legmélyéről felbuzgó szabadságszeretet, a lelki kincsek keresése, amidőn a nagy többség még romlandó javakat, haldokló kiváltságokat bálványoz. Nem puszta tiltakozás ez, hanem ragaszkodás Isten igéjéhez, aminek idvezítő hatalmát megismerték, s amitől egyetlen árva lelket sem szabad megfosztani. Hivatkoznak a lelkiismeretre, az Isten előtt való felelősségre, mely nagyobb a császár előtt való felelősségnél. Iratukban nincsen semmi lázadó hang, ellenkezőleg tekintélytisztelet, a világi hatalom hivatásának elismerése, de csak addig a határig, amíg Istennek törvényét, akaratát nem érinti, mert az ő törvénye minden felett való. Isten tiszta igéjét meg nem tagadhatják. „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené". A protestációt április 20-án adták át Ferdinánd királynak, aki bátyját, V. Károlyt helyettesítette. Mivel a protestáció a gyűlésen a többség elfogultsága miatt nem érte el célját (április 24-én már berekesztették), az evang. rendek appellációval fordultak a császárhoz és a szabad keresztyén közzsinathoz, esetleg egy nemzeti gyűléshez; appellációjukban ismételték s részletesen kifejtették álláspontjukat. vl A többiek: Lindau, Memmingen, Kempten, Nördlingen, Heilbronn, Reutlingen, Isny, St-Gallen, Weissenburg. Windsheim.