Kovács Sándor: Az Ágostai Hitvallás négyszázados emlékévének okirattára (Budapest, 1930)

D. báró Radvánszky Albert megnyitó beszéde

28 Adjon az Isten nekünk és mindazoknak, akiken múlik, komoly akarást és erőt arra, hogy egyházunk helső építése, az állam és egyház viszonyának további fejlődése, a felekezetközi helyzet alakulása és a gazdasági viszonyok konszolidálódása jó eredményeket hozzon a bajokkal küzdő egyház, az ellenséges áramlatok ostromolta keresztyénség, a nehéz helyzetbe sodródott állam és a gazdasági válság súlyos napjait élő emberiség javára. Ezzel a hő kívánsággal — tisztelettel és szeretettel üdvözölve a főtisztelendő egyetemes közgyűlés megjelent tagjait — 1930. évi egyetemes közgyűlésünket Isten nevében megnyitottnak nyilvánítom. Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés! Mielőtt egyetemes közgyűlésünk tanácskozásait megkezdenők, magyar szívünk indítására igaz öröm és hála érzetével emlékezzünk meg, helyeinkről felállva, arról a nagyjelentőségű eseményről, hogy ennek a munkaévnek a folyamán ünnepelte nemzetünk Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós úr Őfőméltósága, kormányzóságának tizedik évfordulóját. Öröm és hála érzete tölti el szívünket, ha Őfőméltósága fennkölt személyére tekintünk. Ő az a szilárd pont, amely köré nyugtalan idők zűr-zavarában csoportosult a magyarság, — amelynek a látása nyugalmat varázsol a lelkekbe és azokat annak munkálására készteti. Vitéz nagybányai Horthy Miklós úr Őfőméltósága személyében olyan férfiút állított az isteni Gondviselés nemzetünk élére, aki gazdagon meg van áldva mindazokkal a tulajdonokkal, amelyeknek az ország kormányzásában való érvényesítése nemzetünknek a nemzetközi viszonyok háborgó tengerének hullámain hányódó hajóját a biztos kibontakozás, a boldog jövendő révpartjai felé irányítja.