Kovács Sándor: Az Ágostai Hitvallás négyszázados emlékévének okirattára (Budapest, 1930)
D. báró Radvánszky Albert megnyitó beszéde
2 δ az egyházat erősíti, a maga erejét is növeli, az egyház gyengítése pedig az államra nézve is erőben való fogyatkozást jelent. Az állam érdekeinek szempontjából is hátrányos tehát, ha az egyházat nem abban a mérvben részesíti államsegélyben, amelynek birtokában az egyház meg tud felelni az általa való teljesítésre váró feladatoknak. Természetesen teljes mértékben méltányoljuk és szükségesnek is tartjuk az államháztartásban a takarékosság elvének érvényesítését, de egyrészt más forrás hiányában, másrészt a velünk szemben megnyilvánuló kívánalmakra való tekintettel ragaszkodnunk kell államsegélyeink csorbítatlan mértékéhez, legyenek azok akár személyiek, akár dologiak, akár a templom, akár az iskola céljait szolgálók. Nem vagyok sérelmek konstruálásának embere, nem is tartom sem helyénvalónak, sem időszerűnek, hogy az állammal szemben tényleges és vélt sérelmeket hangoztassunk, de hallgatólag vegyük tudomásul az állam azon tényeit, amelyek annak sokszor a törvény betűjén messze túlmenő jóindulatát és segítségnyújtásban megnyilvánuló méltánylását bizonyítják egyházunk ügyeivel szemben. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy az államhatalommal való szembehelyezkedés politikájának elítélését jelenti Luthernek az augsburgi birodalmi gyűlésről való távolmaradása. A wormsi birodalmi gyűlés óta birodalmi átok alatt álló reformátor ugyanis, bármily nehezére esett, távol maradt az augsburgi birodalmi gyűlésről, bizonyára nem félelemből,hanem bölcs megfontoltságból, nem akarva megjelenésével a császár haragját fölidézni. Tanulhatunk tőle ebben a vonatkozásban is. Viszont azonban az állam is legyen mindenkor tudatában annak, hogy egyházunk nem a gazdag küszöbén morzsákra váró Lázár, hanem törvényes fia a hazának, aki méltó az apa szeretetére, akit megillet és pedig a többi fiakkal azonos jog illet meg erkölcseikben anyagiakban egyaránt.
