Kovács Sándor: Az Ágostai Hitvallás négyszázados emlékévének okirattára (Budapest, 1930)

D. Raffay Sándor püspök üdvözlő beszéde

18 köszönni. Mert a lélek felszabadítása volt ez. És a világ megváltójának az igazsága volt az. Jöjjetek hát, örvendezzünk az Ürnak, vigadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának! (Zsoltár 95, 1.) És mi azért sereglettünk most Augsburg városába, mert az Ür 400 évvel ezelőtt ezt a helyet választotta ki, hogy benne csodadolgokat cselekedjen. Miként egykor a Sinaj hegyén tudtul adta szent akaratát, Bethlehemben kijelentette atyai szerelmét, a Golgotán megpecsételte üdvözítő kegyelmét, Krisztus megnyílt sírjánál nyilvánvalóvá tette az örökéletre szóló kiengesztelődését: úgy Augsburg városában a népek előtt megjelentette az ő igazságát. És e kijelentést is csodamódon cselekedte meg. Ami a világ szerint balgatag, azt választotta ki az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket. És ami a világ szerint gyenge, azt választotta ki az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket. És ami a világ szerint alacsonyszármazású és lenézett, azt választotta ki az Isten, hogy valamiket semmivé tegye! (I. Kor. 1, 27—28.) Bizony, kijelentésnek a városa ez! Bizony, hitvallóknak a városa ez! És mi is azért zarándokoltunk most ebbe a városba ünnepelni, hogy mi is vallást tegyünk. Vallást teszünk a mi szent hitünkről. Arról a tiszta evangéliumi szent hitről, melyet a 400 évvel ezelőtt itt küzdő hitvalló őseink drága örökségül hagytak ránk. Ezrek és milliók nevében alázatos hódolattal borulunk térdre a mindenható szent Isten előtt, hogy Augsburg városában 400 évvel ezelőtt új teremtés örömét szerezte a világnak. Ismét szétválasztotta a világosságot a sötétségtől. (I. Mózes 1, 4.) És azzal a világossággal, az evangélium örök fényével új világot, új életet indított el a földön. Örömmel adjatok hálákat az Atyának, aki méltóvá tett minket, hogy a szentek sorában részesek legyünk a világosságban! (Kol. 1, 12.)