Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)

Mi volna teendő?

61 „Mint a magyar haza polgárai, törvényes eszközökkel szorgalmazzuk a polgári házasságról és polgári elválásról szóló törvénynek olyan módosítását, amely a katolikusoknak is jobban megfelelne, a nemzet vitális érdekeit is jobban szolgálná és nemkatolikusok a maguk szempontjából szintén bátran elfogadhatnák. Ez a törvénymódosítás az egyik lehetőség szerint abban állna, hogy az egyvallású jegyesekre nem vonatkoznék a polgári házasságról szóló törvény, úgy, hogy ezeknek saját egyházuk törvényei szerint kötött, pusztán egyházi házasságát az állam kötelező polgári házasság nélkül akceptálná és neki polgárjogi következményeket biztosítana mindaddig, amíg az az egyház, melyben a házasság köttetett, a maga törvényei szerint ki nem mondaná és az államhatalommal hivatalosan nem közölné, hogy az illető házasság kezdettől fogva érvénytelen volt, illetőleg, hogy a házassági kötelék felbomlott. Ebben az esetben a vegyesházasságokra vonatkozóan a mostani állami törvények továbbra is érvényben maradnának. A törvénymódosítás a másik lehetőség szerint pedig még helyesebben abban állana, hogy a polgári házasságról szóló törvény sem az egyvallású, sem a vegyesvallású jegyesekre .nem vonatkoznék, hanem ezeknek közös egyházuk, vagy az egyik fél egyháza előtt kötött, pusztán egyházi házasságát, az állam ugyancsak kötelező polgári házasság nélkül akceptálná és neki polgárjogi következményeket biztosítana mindaddig, míg az egyház, amelyben a házasság köttetett, a maga törvényei szerint ki nem mondaná és az államhatalommal hivatalosan nem közölné, hogy az illető házasság kezdettől fogva érvénytelen volt, illetőleg, hogy a házassági kötelék felbomlott. Az volna ennek a jubiláris katolikus nagygyűlésnek az egész magyar nemzetre legüdvösebb eredménye, ha ezt a törvénymódosító javaslatot nemkatolikus testvéreink is magukévá tennék és támogatnák." Alig hiszem, hogy „nemkatolikus" részről nagyobb akadálya lenne a megegyezésnek. De csak egy feltétellel: ha a r. kat. egyház a protestáns lelkészek előtt kötött vegyes házasságot a r. kat. plébános előtt kötött vegyesházassággal minden tekintetben azonosnak ismeri el. Ebből folyólag a reverzális követeléséről kölcsönösen lemondanak. Végeredményében tehát a megegyezés békességet és nyugalmat eredményező egyetlen módja: az 1894. XXXII. t.-c. eltörlése és az 1868. LIII. t.-c. visszaállítása.