Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)

Ellenáramlatok

42 házi lapokban megjelent közleményekből is az következtethető, hogy a katolikus közvélemény erre az álláspontra helyezkedett. Ha ez a felfogás érvényesülne, megújulna az az áldatlan régi harc, amely hazánkban a vegyesházasság dolgában a felekezeti békét annyiszor megzavarta. Ennek a felfogásnak téves voltát azonban a leghitelesebb forrás, maga a Codex állapítja meg, amely a 4. kanonban rendeli: Iura aliis questia, itemque privilegia atque indulta, quae ab Apostolica Sede ad haec usque tempóra personis sive phisicis sive moralibus concessa, in usu adhuc sunt, nec revocata, integra manent, nisi huius Codicis canonibus expresse revocentur. Minthogy a Codexben a római pápa által 1909-ben adott exemptio a Codexben kifejezetten visszavonva nincs, az ma is érvényben van. A jogügyi bizottság javaslata az egyetemes közgyűlés ezen véleménye közlésével felkéri a püspököket, hogy a lelkészeket tanítsák ki, hogy a vegyesházasság kötések alkal­mából a véleményben kifejtett állásponthoz alkalmazkodjanak és a vegyesházasságot kötni akaró feleket világosítsák fel, hogy házasságuk még a kánoni jog szerint is érvényes, ha azt az evangélikus lelkész előtt kötik meg és hogy kötésük érvé­nyességéhez nem szükséges a reverzálisadás. Ezen jogi meg­állapításról a vallás- és közoktatásügyi minisztert és a protes­táns közös bizottságot értesíti." Az 1922. évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyve 13. pontjában Stehló Kornél egyetemes ügyész bejelenti, hogy a múlt évben a vegyesházasságok érvényessége kérdésében adott véleményét kénytelen megváltoztatni, mert azóta a legilletéke­sebb helyről kapott felvilágosítás útján arról értesült, hogy a római pápa a Codex J. C. 4. pontjában foglalt mentesítéstől eltérőleg 1918-ban nemcsak a Németországnak, hanem a Ma­gyarországnak adott mentesítést is egy eddig titokban tartott rendelettel visszavonta és Magyarország hercegprímása és a magyar püspöki kar kérelmére sem hallgatva, a nemrómai katolikus plébános előtt kötött vegyesházasságot érvénytelen­nek nyilvánította. E,zen rendelet a katolikus papsággal ugyan közöltetett, aminek tulajdonítható az újabban fokozott mér­tékben megindult reverzálishajsza, de kihirdetés hiányában sem a m. kir. kormány, sem a nagy nyilvánosság nem értesült a pápai rendeletről. Az egyetemes közgyűlés beható tárgyalás után sajnálatát fejezi ki afelett, hogy a római Curia ezen ténykedése aláássa a magyarországi keresztyén felekezetek közötti békés együttmű­ködés lehetőségét és elhatározza, hogy ezen körülményről a

Next

/
Thumbnails
Contents