Raffay Sándor: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez (Budapest, 1933)

Az evang. zsinatok liturgikus rendelkezései

28 ami néhol megtörtént, a tetemeket ki ne ássák és fejüket le ne vágják. A [rózsahegyi zsinat, kne, részletesen megállapította a liturgia menetét. Okosan és részletesen mindemben kellő utasításokat adott. Határozatait azonban az 1715. évi országgyűlés megsemmisítette. Mindaz által szinte niaig e zsinat rendelkezései maradtak érvényben. Mégis megmaradt a .sokféleség, mert zsinatilag ma sincs rendezve istentiszteletünk. Az 1791. évi első egyetemes zsinat is foglalkozott az istentisztelet kérdésével. Szeberényi Andor „Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme, Pest, 1869." címen megírta a kínos politikai és társadalmi nyomás alól felszabadult evang. egyház szervezkedésre összehívott első egyetemes zsinatának történetét. Ez a zsinat 1791. szeptember 14, 15, 20, 21, 29, október 3-tól 14-ig, tehát 17 ülésben tanácskozott. A zsinat a reformátusokkal párhuzamosan ülésezett és rajta az uniós törekvések uralkodtak. A IX. ülésen azt a tételt mondták ki, hogy az eddig haszná't vagy a zsinat által megállapítandó liturgiát a pap saját tekintélyével meg ne változtassa. Eltiltották a Jézus születésének megünneplésével kapcsolatos éjjeli szertartásokat. A XIV. ülésen a liturgia kérdése újból szóba került és ez alkalommal Molnár János pesti lelkész a nagypéntek megünneplését is töröltetni kívánta, de egyhangúlag leszavazták. Jellemző az elnöknek, Báró Prónay JAszlónak következő ikijelentése: „Ha már nemzetiségek szerint vizsgáljuk az evangélikusokat, mily nagy különbséget talál uruk szlávok, magyarok és németek közt a szertartások körül. Itt villágos nappal gyertyát gyújtanak, ott latin nyelven zene mellett énekeltetnek a hynunusok; itt az oltárok Mózes és Aron képeivel, ott az apostolok, angyalok és több másféle alakokkal díszíttetnek fel; itt oltár helyett egyszerű asztal, ott latin helyett az anyanyelv használtatik; itt a ρ ip közönséges ruhát, ott pedig alhat visel. Ebből világosan következik, hogy ezen szertartásoknak nincs határozott álláspontjuk s nem alapszanak megváltozhatatlan elveken. Ezeknél fogva ne legyen mód ezen szertartásokat az időhöz és körülményekhez alkalmazottan megváltoztatni vagy megszüntetni? Vagy minden egyes esetnél a superintendentiához kelljen folyamodni?" A zsinat ká,nonainak második része a lelkész teendőivel foglalkozik. A 6. kánon az ünnepeket így állapítja meg: Jézus névadása, Vízkereszt, Mária tisztulása és Jelenése, Nagypéntek, Mennybemenetel, Péter és Pál, Húsvét, Pünkösd és Karácsony két-két napja. A 7. kánon .meghagyj«, hogy az egyetértés hirdetése legyen a fő még a másvallásúakkal szemben is. A 8. kánon inti a lelkészeket, hogy sem a népnek ismeretlen eretnekségeket, sem más vallás tévedéseit ne feszegessék. A 9. kánon eltiltja a liturgia és a szertartások önkéntes változtatáslát.