Raffay Sándor: Az evangélikus egyház Amerikában (Budapest, 1914)
Magyar misszió munka Amerikában
58 Raffay Sándor. 7. Szükségesnek találják, hogy mindennemű anyagi sególykérdés mindenkor csak kölcsönös megbeszélés alapján intéztessék el. Miután a fakultás szabad vitatkozást folytatott Raffay tanárral, üdvözölte a magyarhoni egyetemes egyháznak az előbb említett alapelvek alapján az együttműködésre irányuló készséget, de részint a szabatosság kedvéért, részint hogy a jövőbeli nehézségeket elkerüljük, a fakultás azt indítványozza, hogy a 3. pontban kifejeztessék, hogy a szervezendő esperesség egy magyar synodust képezzen, amely a Gen. Councilal szerves összeköttetésben áll azzal a jogosultsággal, hogy annak tanácskozásain ordinált ós nem ordinált delegátusaival részt vegyen úgy, amint azt a Gen. Councilt alkotó többi synodusok teszik, továbbá, hogy azonos munkálkodásra is legyen kötelezve. Megegyeznek abban is, hogy ezen magyar synodus vagy esperesség a maga tisztviselőit vagy kiküldötteit egyidejűleg a magyarhoni egyetemes egyházba is elküldheti, ott azok tanácskozási joggal bírhatnak, de csak olyan kérdésekben legyen szavazati joguk, amelyek egyenesen rájuk vonatkoznak. Amerikában ugyanis a testületeknek egy idegen kapcsolatú testület által való törvényes ellenőrzését nem engednék meg. Továbbá az 5. ponttal kapcsolatosan Raffay tanár kijelenti, hogy a magyarhoni egyetemes egyháznak szándéka az, hogy az Egyesűit Államok magyar egyházait elegendő számú és kellően képzett magyarhoni lelkészekkel ellássa, s hogy ezen lelkészek számára biztosítsa azt a jogot, hogy a hazai egyházban is szolgálhassanak, s a hazai egyház törvényei szerint nyugdíjat kaphassanak. A fakultás elismeri, hogy ilyen kellően képzett és istenes lelkészeknek a kiküldése az amerikai egyházra nézve nagy áldás lesz; továbbá belátja, hogy nem volna helyes a szent szolgálatra olyan férfiakat felavatni, akiknek megfelelő képzettségük nincsen. Mivel azonban évek múltával az Egyesűit Államok magyar egyházai olyan lelkészekre szorúinak majd, akik államunk nyelvét ismerik és mivel e gyülekezetek jövője az ezen egyházakban született és nevelkedett ifjú nemzedék nevelésétől és ordinációjától fog függeni: a fakultás fönntartja a jogot, hogy olyanokat ordináljon lelkészeknek, akik ez államban nevelkedtek s akik az előkészítő iskolában, négy évi kollégiumban, a három évi theologiai tanfolyamon a szemináriumban az európai akadémiai képzéssel azonos értékű képzést kapják. Ezeket ismerjék el s ez amerikai képzésű lelkészeket a külföldről jövőkkel azonosaknak tekintsék attól eltekintve, hogy nem lesz joguk ama nyugdíjhoz, amely a magyarhoni egyházból jövő lelkészek számára biztosítva van. Jacobs, Henry E. a system. theol. tanára és a fakultás dékánja, Fry Jacob, a fakultás
