Raffay Sándor: Az evangélikus egyház Amerikában (Budapest, 1914)
Az amerikai esperesség előkészítése
Az evangélikus egyház Araerikában. 53 zetiségót több generáción át megtartani, akkor a többi nemzet gyermekei még hamarabb olvadnak bele az amerikai társadalomba. És mert ez így van, nincs oka túlságos anyagi áldozatok hozatalára annak a magyar államnak vagy egyháznak sem, amely otthonában ezer szükséggel küzd s a melynek tudnia kell, hogy minden templom, melyet odakint hazai pénzből építenek, minden iskola ós más épület, melyet itthonról emelnek, ha nem a második, akkor a harmadik nemzedék korában már a magyar-angol, azután pedig a tisztán angol nyelvű egyházközségek birtokaivá lesznek. Ennek felismerése indított engem arra, hogy az esperesség szervezésével kapcsolatosan az egyházközségeket továbbra is az amerikai evang. egyházak közösségében és támogató készségében meghagyni iparkodjam. Ε szempontok vezettek akkor, midőn február 9-én Allentowban Dr. Ramer A. superintendenst felkerestem s vele hosszas beszélgetés után a főbb dolgokban megállapodtam. Ε megállapodást írásba is foglaltuk. Az allentowni pontok képezték azután alapját a másnapi philadelphiai tárgyalásnak. Ε pontok szószerint megvannak a tárgyalás jegyzőkönyvében. Ε tárgyalásról, mely két világrész két evang. egyetemes egyházának szövetségkötését készítette elő, még a következőket kell elmondanom. A philadelphiai evang. theol. fakultás a Mount Airy nevű külvárosban hatalmas parkban szétszórtan fekvő épületcsoportból áll. Gyönyörű temploma amerikai módon előadó termek fölé és mellé van építve. Ε templom papja a gyakorlati theol. tanára, aki itt vezeti be az ifjúságot a papi funkciókba. Az épületek közül kettő a tanárok, egy az ifjúság lakásául, egy az előadások s egy a könyvtár számára szolgál. Az előadó termek között van a tanári szoba, amelyben tanácskozásunk folyt. Ε tanácskozást február 10-én d. u. 4 órakor kezdtük s 6 órakor fejeztük be. A General Council elnöke azért hívta össze e tanácskozást a theologiára, hogy a tanári kar szakszerű véleményt adhasson különösen két kérdésre: először, hogy azonos tanfelfogású-e a két egyetemes egyház, másodszor, hogy jogilag lehetséges-e a két egyház együttműködése ? Dr. Rehrig, a missziói bizottság elnöke és dr. Ramer, ugyanezen bizottság superintendense engem, ki a theologiára Dianiska Albert mahanoy-cityi lelkész, volt tanítványommal mentem ki, már előzőleg felkeresett ós néhány dologra vonatkozólag megkérdezett, majd pontosan négy órakor a tanácsterembe kisért. Itt dr. Jacobs a theol. dékánjának elnöklete alatt együtt voltak dr. Frey, dr. Horn, dr. Offermann, dr. Jacobs jun., dr. Ried theol. tanárok, továbbá dr. Schmauk a Gen. C. elnöke, akikhez most még Rehrig, Ramer ós Dianiska Albert csatlakoztak.