Raffay Sándor: Az evangélikus egyház Amerikában (Budapest, 1914)

Az amerikai evangélikusok

20 Raffay Sándor. Maga a szervezkedést kezdő Pennsylvania-Synodus azonban már 1823-ban kivált e szervezetből s új csoporto­sulás magva lett, melyből 1866-ban a ma is létező General­council nevű egyetemes egyház keletkezett. A kettő között maiglan is fennálló külömbség nem tanbeli eltérésben, hanem inkább csak az anyanyelvvel szemben elfoglalt álláspontban van. Ezért az egyesülést ez évben komolyan megkisérlették, de ma meg eredménytelenül. A Generalsynod ugyanis az elangolosodott, vagy az elangolosodás tényébe belenyugvó evangélikusok közössége, míg a Generalcouncil a német nyelv kultiválására különös súlyt fektet. Amaz alkalmazkodóbb s általában szabadabb szellemű, emez pedig a népnek az anyanyelvhez való ter­mészetes jogát az istentisztelétben is, a gyülekezeti életben és ügyvezetésben is fenntartani és respektálni kívánja. Mikor New-Yorkban a Generalsynod egyik vezető emberének, Wen­nernek a templomában istentiszteleten voltam, a lelkész a német szónoklatot csakhamar angolra változtatta át azzal a hangos megjegyzéssel, hogy miután a gyülekezet úgyis tud angolul s miután a nyelv az istenige mellett úgyis másod­rendű dolog, s az angol nyelvet az ifjúság is jobban érti, ennélfogva az istentisztelet további folyamán angolul fog beszélni. A Generalcouncil papjai pedig az angol nyelvet csakis a tisztán angol gyülekezetekben használják s az álta­luk felvett és folytatott missziókban a németeknek németül, a tótoknak tótul, a magyaroknak magyarul, a lengyeleknek lengyelül hirdettetik az evangéliomot. Ε két egyetemes egyház mellett még egy harmadik nagy egyetemes egyházat találunk, amelynek a hivatalos neve Synodal Conference, de amelyet közönségesen csak Myssouri-Synod néven ismernek. Ez a közösség a rationa­lizmus romboló hatása alatt keletkezett, amikor 1838-ban Stephan Márton drezdai lelkész buzdítására 5 lelkész és 702 hívő nekiindult Amerikának, s egy orthodox lutheri egyház­község alapját vetette meg. Ε közösségnek azonban igazi szervezője mégsem Stephan volt, akit hierarchikus túlzásai miatt csakhamar elűztek, hanem Walter Károly Ferdinand Vilmos, aki a theologiát nem a szentírásból, hanem a régi protestáns dogmatikusokból merítette. Az 1847. év a Synodal­Conferenc születése éve. Április 24-től május 6-ig 10 gyüle­kezet kiküldöttei és 12 lelkész akkor állapította meg Chica­góban az új egyetemes egyház tanrendszerét és szervezetét. Eszerint minden egyes gyülekezet nemcsak az önkormány­zatnak, hanem a kulcshatalomnak is korlátlan birtokosa; lelkészét, szabadon választja és ellenőrzi, ha csakugyan az Istenigéje szerint él és tanít-e, vagy nem? A közgyűlés min­denben dönt, de a határozatnak egyhangúnak kell lennie.

Next

/
Thumbnails
Contents