Raffay Sándor: Az evangélikus egyház Amerikában (Budapest, 1914)

Az amerikai evangélikusok

Az evangélikus egyház Amerikában. 17 in Nordamerika, Augsburg 1880. S. 60,) azt mondja, hogy „Amerikában mindenkinek azonnal szembeötlik, hogy ott valóban a keresztyénség a föld sava, amelynek befolyása mindenben érvényesül. Itt találkozunk azzal a bámulatot keltő jelenséggel, amit senki sem tartana lehetőnek, amíg a tapasztalat nem igazolta előtte, hogy van egy nép államegyház nélkül, van egy állam, amelyben bár anyagilag egyetlen egyházat a legcsekélyebb mértékig sem támogat, a keresztyénség mégis igazi népvallás, az erkölcs és a nyilvános felfogás keresztyén még pedig olyan mértékben, amilyenben azt az öreg európai kontinensen sehol sem találjuk." Egészében és nagyjában csakugyan evangéliomi eszmékkel telített az amerikai társadalom, de valami sajátságosan átszőve a merőben modern eszmék, az egyéni érvényesülés, és a gyakorlatiasan hasznos szempontjainak uralmával. Az azonban kétségtelen, hogy Amerikában a szabad, sőt magárahagyott egyházak a szabad államban nemcsak elvileg, hanem valósággal megvannak, élnek és virágzanak, s az is kétségtelen, hogy ez a magárahagyottság semmiben sem hátráltatja az egyházakat valláserkölcsi hivatásuk teljesítésében. Sőt ellenkezőleg, a vallásosság és az egyháziasság Amerikában sokkal általánosabb, mélyebb, gyümölcsözőbb és alkotó erőben s készségben gazdagabb, mint nálunk bárhol, ahol az állam az egyházak főtutora és istápolója. Az egyházak ugyanis tisztán az általuk képviselt és terjesztett igazságok és erkölcsi hatások erejére támaszkodva igényelhetik a létjogosultságot s így sokkal szélesebb körű és mozgékonyabb életet igyekeznek kifejteni, mint ahol javak és támogatások képezik létük alapjait. A szabadság azonban természetesen nemcsak az életrevalóságot növeli, hanem az életrevalók érvényesülésének is tágas teret nyit. Ez az oka, hogy Amerikában a keresztyénség a lehető legkülönbözőbb és legváltozatosabb denominációk egész seregével igazolja az Üdvözítő ama példabeszédét, hogy a Krisztus egyháza mustármagból terebélyes fává szélesedett, melynek sok-sok ága van s ez ágak mindenike otthont, védelmet, árnyékot és pihenést nyújt az azt keresőknek. A legkülönbözőbb elnevezésű és irányzatú egyházak azonban mind békés egyetértésben élnek egymás mellett. Sőt a közös cél és közös hivatás nagy egyetemes kérdéseinek megbeszélésére időközönként közös tanácskozásokat is tartanak. Csupán csak a magyarországi hívekből alakult egyházak viszik ki magukkal Amerikába is a testvérietlen huzavonát ős a lélekhalászatra törekvő kicsinyes bigóttériát. De ezt az amerikai angol közvélemény, amely természetesnek tartja, hogy methodista vallású ember presbyterianus egyház elnöke lehessen, de a mellett az anglikán, lutheri, vagy 4