Raffay Sándor: Az evangélikus egyház Amerikában (Budapest, 1914)
Amerika és az evangélikus magyarság
Az evangélikus egyház Araerikában. 11 A tiszai egyházkerület 1912. évi közgyűlése jegyzőkönyvének 94. pontja: „Az amerikai ev. hivek gondozása mult évi jegyzőkönyvünk 109. pontja alatt tárgyaltatott s ez alkalommal Rúzsa István clevelandi lelkész kérelme az amerikai hívek felkarolása tárgyában felterjeszteni rendeltetett az egyetemes közgyűléshez. Egyetemes közgyűlésünk, mult évi jegyzőkönyvének 170. pontja szerint áttette az ügyet kerületünkhöz s megengedte, hogy az ez ügyben szükséges lépéseket mi tegyük meg. Az egyházkerületi közgyűlés a kérdésnek nagy jelentőségét, de egyben nehézségeit ismerve, tudatában van azoknak a kötelességeknek, a melyeket az Amerikába szakadt ev. hívek gondozása tekintetében teljesítenie kellene, de mielőtt bármely irányú végleges intézkedést jelentő határozatot hozna, szükségesnek találja, hogy a kérdés tanulmányoztassék, mely célból felhívja Rúzsa István clevelandi lelkészt, hogy úgy ő, mint közbenjárása folytán más odaszármazott magyarországi ev. lelkészek együttesen megfelelő s kimerítő jelentést tegyenek az ott levő ev. hívek és egyházak állapotáról. Ezeknek beszerzése után az amerikai ev. hívek jól felfogott érdekeért, teljes tudatában egyetemes egyházunk kötelességének, minden lehetőt el fog követni a mentési munkának sikere biztosításáért." A tiszai egyházkerület még a következő évben is figyelemmel kisérte ezt az ügyet és jóakarattal nyilván is tartotta, de a dunántúli és a dunáninneni kerületek nem foglalkoztak e kérdéssel. Ezért különösen is fontos a bányai egyházkerületnek ugyancsak az 1912. évben történt következő állásfoglalása, mely az ügy folyamatát új és döntésre vezető mederbe terelte. A bányai ev. egyházkerület 1912. évi jkv. 97. pontja: „A belmisszióról szóló jelentéssel kapcsolatosan püspök bejelenti, hogy a clevelandi evang. lelkésztől levelet kapott, melyben az Amerikába szakadt evangélikusok gyülekezeteiről tájékoztatást nyújt és egyúttal erkölcsi támogatást kér. Raffay Sándor vázolja az amerikai evangélikusok viszonyát, kívánatosnak tartja, hogy az ottani gyülekezetek külön magyar egyházmegyébe tömörítessenek, valamelyik kerület kötelékébe becsatoltassanak s lelkészeik a hazai egyetemes egyház lelkészeivel egyenlő jogok részeivé tétessenek. A közgyűlés a jelentéseket tudomásul véve, kimondja hogy az amerikai evang. egyházak szervezésének ügyét felkarolja s megbízza Raffay Sándort, hogy ez ügyben az amerikai testvérekkel érintkezésbe lépve, a szervezés munkáját indítsa meg és az ügyről a legközelebbi közgyűlésnek tegyen javaslatot."
