Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

VII. Bárány György mint lelkipásztor, esperes, egyház-szervező és egyházkormányzó

91 Varga Annával, és számos gyermekével. Családjának is hűséges lelkigondozója volt. Mintaszerű családi életével példát adott mindeneknek. Azt mondhatjuk, Bárány György igazi, az Ür szíve szerint való lelkipásztor volt. Ügy belső, lelki tulajdonságai, mint külső megjelenése megszerezték számára nemcsak az egyházon belül egyszerű híveinek és lelkésztársainak, hanem kifelé is a nagyok és hatalmasok, sőt még ellenfeleinek és ellenségeinek is a tiszteletét és megbecsülését. Nagyvázsonyban Zichy Imre gróf, Sár·

1 szentlőrincen pedig Mercy Clandius gróf bízták mint katholikusok reá, az egyszerű lutheránus papra és esperesre, tanítás és nevelés céljából hozzátartozóikat. Az 1722. évben Györkönyben egyházlátogatást végző kath. bizottság jegyzőkönyvében a „circumspectus és providus" jelzővel adózik Bárány Györgynek. Nem is merték gyülekezetéből kiűzni mint sok más, különösen ref. papot. Berényi Zsigmond pécsi püspök, a protestáns lelkészek, tanítók és gyülekezetek heves üldözője, is arra érdemesítette Bárány György esperest, hogy vallási kérdések felett vitatkozzék vele s vallásos könyveket fogadjon el tőle. Mercy Clandius gróf az első találkozásra megkedvelte Bárány Györgyöt lelki tulajdonaiért és külső megjelenéséért, mikor 1722. elkérte tőle letelepedés céljára lőrinci pusztáját. A hatalmas Mercyek életük végéig szerették és megbecsülték szenicei Bárány Györgyöt és családját. Meg is érdemelt ő minden tiszteletet és megbecsülést.