Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

VI. Bárány György mint tanitó és paedagogus

85 magyarnyelvű theologiai irodalom első munkásának, talán megteremtőjének is mondhatjuk. Voltak sokan, akik nem szívesen látták Bárány György újításait és támadták értük, de később, legalább is Dunántúl, általánosakká lettek. Ezt nagyban elősegítették a Bárány és pietista paptársai által kiadott káték és dictomos könyvecskék. Egyik újítása Báránynak az volt, hogy a tanulókat a hallei árvaházi iskolákban megismert minta szerint tehetségük figyelembevétele alapján három csoportba osztotta, mindegyik csoportnak megállapította a katechetikai tananyagát s külön jellel látta el. „Első classis, amely az Ábécét tanulóké. Második classis azoké, akik a betűket összveszedegetik. Harmadik classis azoké, akik könyv nélkül tanulják a katechismust." Ez a felosztás általánossá lett az egyházmegye iskoláiban és e szerint osztották fel az egész tananyagot, Német iskoláinkban voltak „ABC-Schützen" „

Schreiber" és „Leser"-csoportok. A tolna-baranya-somogyi egyházmegye iskoláira, a tanulók beosztására, a tanított tantárgyakra vonatkozó s későbbi időből származó feljegyzések arról tanúskodnak, hogy Bárány György hosszú esperesi működése alatt nemcsak a saját gyülekezeteiben, hanem az egyházmegye többi iskoláiban is bevezette a pietista iskolareformot. Bárány János püspök az egész kerület részére adott ki teljesen pietista mintára készült iskolai rendszabást. · Ezzel a pietista iskolareform az egész Dunántúlon általánossá lett. A tolnai esperesség német iskolái részére szintén teljesen pietista mintára készítettek 1776-ban iskolai rendtartást Nagy István lőrinci lelkész és esperes s Németh Ádám gyönki lelkész (1769-1777), a két későbbi püspök.

3) Helyes paedagogiai érzéke alapján Bárány György felismerte a sikeres nevelésnek a tanító személyében rejlő feltételeit is. Ezért szigorú követeléseket állit fel a tanító személyével szemben. A szülőket óvatosságra inti a tekintetben, hogy kire bizzák gyermekeik tanítását. Vigyázzunk arra, hogy Krisztus lakozik-e benne, vagyon-e jó vége (célja) és miért adta magát e functóra. A tanítótól Bárány elvárja, hogy tisztét necsak kenyérkeresetnek tekintse, hanem hivatásnak és istenszolgálatnak. Keresse munkájával Isten dicsőségét és legyen annak fundamentuma az Isten iránti szeretet.

4) Helyesen ismerte fel Bárány György azokat a veszedelmeket, 3) „Gründliche und wohlem gerichtete Schulordnung" Prot. Contub. 494.1, 4) Payr S. Egyhtört, monoqr, I. 145. 1,