Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

IV. Bárány György hitvitái theologiai ellenfeleivel

74 Atyja ellenfeleiről e szavakkal emlékezik meg Bárány János : Kik maguk nem tettek csak egy vakarítást S nem méltók, saruján, hogy tegyenek oldást, Azok mertek tenni az ellen vádolást, Amit nem értenek, s tudatlan káromlást.

2) Még édesatyja halála után is kemény szavakkal fordul Bárány János azok ellen, akik azt theologiai álláspontja miatt támadni merték s tudatlanságot vet a szemükre. Ez a kiváló férfiú részéről bizony nagyfokú elfogultság. Ribini János, ki 17471758. soproni tanár, kiváló és alapos theologiai képzettséggel rendelkező férfiú volt. Irodalmi munkáival is értékes tevékenységet fejtett ki egyházi téren. Nem mondható tudatlan férfiúnak Víttnyédy János kerületi felügyelő sem, aki világi férfiú létére igen mély theologiai jártassággal bírt. Az orosházi „refutatio" szerzője sem vonható Bárány János kritikája alá. Bárány Jánost ellenfeleikkel szemben elfogulttá tette édesatyja iránt való nagy szeretete és tisztelete. Ezért a viták folyamán sokszor nagyon is szubjectivvá válik, érzékenykedik s az édesatyja ellen intézett támadásban mindjárt tiszteletlenséget lát. Pedig pl. a tiszántúli cáfoló irat is a megfelelő tisztelet hangján szól Bárány Györgyről. Hogy Bárány János a viták folyamán nem tudott mindig tárgyilagos maradni, az édesatyjához való viszonya alapján érthető és menthető. A szeretetnek minden hangoztatása mellett bizony ő is nem egyszer ragadtatta magát kemény szavakra és személyeskedésre. De általában a pietisták és orthodoxok között lefolyt hitviták nálunk sohasem fajultak el annyira mint Németországban. De a mi pietistáink sem ragadtatták magukat olyan túlzásokra, mint Spener és Francke törpe epigonja s nem vonták le pietista álláspontjuk utolsó következtetéseit. 2) Payr S. Egyhtört, eml. 361-365, 1,