Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
III. Bárány György irodalmi munkássága. Kiadott munkái és azok rövid ismertetése
so lántz" cimü több kiadást ért imakönyvének 1734. Jenában megjelent kiadásához Bárány irt hasznos előljáróbeszédet.") Vázsonyi Márton és Sartorius Szabó János közreműködésével kiadta Bárány György Arnd János az igaz keresztyénségröl irott négy könyvét, mely mint „némely a Krisztusban egyetértő atyafiak" forgolódásuk által a magyar Siónnak épületire közvilágosságra bocsáttatott" közös munka jelent meg. Ennek lefordításában is bizonyosan Bárány György már emiitett munkatársai és János fia vettek részt. Jenában jelent meg 1741-ben. Része és érdeme van Bárány Györgynek abban is, hogy az „ Uj zengedező mennyei kar" c. énekeskönyv kiadásai oly gazdag tartalommal jelenhettek meg. Ennek 1726 évi 262 oldalas uj kiadását Vázsonyi Mártonnal együtt Bárány György rendezte sajtó alá. Irt Bárány ezenkívül egyháztörténeti részletmunkát is. „Historica Recensio Ecclesiarum Evángelicarum in Inclyto Comitatu Tolnensi et Vicinis inde ab anno 1715 ad praesentem 1742. Qualís ortus, progressus. quot et qnibus persecutionibus tentata earum eliminatio, dum hospitium praebuit." Nyomtatásban ezt a munkáját nem adta ki. 1742-ben irta amikor az egyházmegye legtöbb gyülekezete már megalakult. Az esperesség keletkezését és 1742-ig terjedő történetét irja le. Bárány György szemeláttára keletkezett és az ő vezetése alatt indult fejlődésnek a mai tekintélyes tolna-baranya-somogyi esperesség. Ο közvetlenül és személyesen szenvedte végig azokat az üldözéseket, amelyeknek célja a protestantismusnak e vidéken való kipusztítása volt. így első sorban ő volt arra hivatva, hogy mindezt írásban megörökítse. Munkájában Bárány megemlékezik az egyházmegye első lelkészeiről is. Noha Bárány György teljesen egykorú eseményeket ír le, mégis itt-ott bebizonyítható módon téved az évszámokat és személyeket illetőleg. Érdeme marad mégis, hogy egyházmegyéje első összefoglaló történetét ő irta meg. 1 2) Bárány György irodalmi munkásságához lehet számítani széleskörű, kiterjedt kül és belföldi levelezéseit is. Hiszen e levelek, amennyiben ismeretesek, szintén közérdekű egyházi és vallási kérdéseket tárgyalnak nem egyszer igen bő terjedelemben és alapos részletességgel. így. pl. Sárszentlőrincről 1731. Szentgrófi Mihály 11.) Egyhtört. monoqr. 159. 1. 12.) Egyhtört. emt. 350 s>tb. 1, Protogoll. Cotjtub. 261 stb. 1,
