Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
III. Bárány György irodalmi munkássága. Kiadott munkái és azok rövid ismertetése
48 püspök gunyjától, aki heves ellensége volt a pietísmusnak. Végül mégis a káté kiadása mellett döntött, A kéziratot azonban előbb elküldte Sartorius Jánosnak, aki nem talált abban kifogásolni valót, csupán más alkalmasabb elenchzust ajánlott. Azzal küldte vissza Báránynak a kéziratot, hogy előbb ne adja ki, „quamcum superioribus communicatus alioquin habituros praetextum clamandi" Sartoríusnak ugyanazok voltak a káté kiadásával kapcsolatosan az aggályai, mint Báránynak. Tartott attól, hogy vitát fog elindítani s azért azt ajánlja, hogy előbb mutassa be „superioribus" akik alatt csak a Dunántúl felsőbb vidékeinek lelkészeit vagy az egyházi fensőbbségét érthette. Mert ha Bárány ezt nem teszi meg, megint ürügyük van a lármára. Még mielőtt Bárány elküld'iette volna a kéziratot, Ratkóczy Miklós, nag'yszokolyi lelkész, Bárány Gy. veje, elkérte azt, hogy lemásolhassa magának. Bárány visszakapott kéziratát elküldte aztán átnézés végett Perlaky Gábor püspöknek. Perlaky el sem olvasva a kéziratot Szakonyi Mátyás dabronyi lelkésznek küldte el. Itt a kézirat megrekedt s Bárány többé sohasem kapta vissza. Elkérte azért vejétől annak másolatát. így került Ratkóczynak a sajátmaga számára készíteti megjegyzésekkel és toldásokkal ellátott másolata kéziratként a nyomdába. így írja Bárány János esperes Ribini Jánosnak s ezzel magyarázza, hogy több olyan kifejezés került a kátéba, amely nem édesatyjától való s okot adott a támadó kritikára. Innen van, hogy a káté bírálata által Ratkóczy is támadva érezte magát Ribini által s ő is küldött Bárány Jánosnak egy „Apologiát" Ribini támadásai ellen, amely azonban ismeretlen 1 1). Bárány György második katéjának 15 és 16. kérdése és felelete indította meg a vitát Bárányék és Ribini János soproni orthodox tanár között, az 557. kérdés és felelet viszont Bárányék és Vittnyédy János kerületi felügyelő között. Az utóbbi feleletben foglalt tétel miatt támadták Bárányékat a Maros és Körös közötti vidék lelkészei is egy cáfolatiratban. Érdekes, hogy kiváló egyháztörténészünk és a pietista egyházi irodalom legalaposabb ismerője, néh. jó Payr Sándor. Báránynak ezt a kátéját nem említi meg, sem pedig az a felett folyt hitvitákat. Csak Bárány Györgynek 1735. kiadott kátéjáról tesz említést. Bárány János és Ribini J. levelezéséből viszont világosan kitűnik, hogy Bárány György, Sartorius János 1747. kiadott kátéja 9). Hrabovszky Gy. Scrin Antiqu. XXI. Nr, 11.
