Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

III. Bárány György irodalmi munkássága. Kiadott munkái és azok rövid ismertetése

42 korán ne fogják a gyermekeket diák nyelvre, minek előtte t, i, a ker. vallás fundamentomában és az anyák nyelvén is alkalmasan hem proficiáltak, de nemcsak a katekizmus vagy más compendíum, hanem még a grammatica, syntaxis, história, geographia etc is magyar nyelven magyaráztassanak nekik, epistolákat és más magyar elaboratiókat csináljanak, hogy mindenek felett a magyar nyelvet tanulják meg tisztán " Bárány György tisztában volt azzal, amit a paedagógusok az idők folyamán mellékérdekből sokszor szem elöl tévesztettek, hogy t. i. a gyermeknek a lelke mélyéig ható vallás-erkölcsi nevelés, sőt a tudományokban való alapos oktatás is csak akkor lehetséges, ha az a gyermek anyanyelvén történik. Tisztában volt azzal, hogy abban az esetben, ha éppen a legerősebb fejlődés korában, amikor a gyermek a szavakat fogalmakat kezd összekapcsolni s a szellemi és lelki világnak az alapja kristályosodik ki benne, az anyanyelvet egy idegen nyelvvel keresztezik, csak szellemileg és erkölcsileg roncsok kerülhetnek ki az iskolából. Azért hangsúlyozza a fiatal Bárány oly nyomatékosan az anyanyelven való tanítást. Munkája végén Bárány számos idézetet közöl az általa mondottak alátámasztására más pietistáktól. Locke-ra hivatkozva szól a testre való gondról is. A táncot elitélí a váradi zsinatra és a régi mondásra hivatkozva : „Saltus est circulus, cuius centrum est diabolus." A tánc olyan kör, amelynek a központja az ördög. Ε munkájában hangoztatott követeléseinek legtöbbjével Bárány György teljesen a reformatio alapján áll, amely szintén fölibe helyezte az értelmi nevelésnek a vallás-erkölcsi nevelést. Az anyanyelv használatának a követelése, a tanító személyével szemben hangoztatott feltételek reformátori gondolatok. Luther maga is követelte, hogy legyen elsősorban maga a tanító újjászületett egyéniség. Sürgette a népnevelést s nagy súlyt helyezett az anyanyelv tanítására. A gyakorlati kereszténység követelése is areformátióval egyező. De sem nem reformátori, sem nem evangeliumszerű a virtusok és vétkek példáinak, valamint az ígéretek és fenyegetések, büntetés és jutalom túlságos hangoztatása. Nagy érdeme Bárány Györgynek, hogy ő irta az első magyarnyelvű neveléstant, amely üdvös utmutatást ad ahhoz, hogy hogyan kell a magyarságból uj, istenfélő, erkölcsös és hazafias nemzedéket nevelni. Erre ebben az időben nagyon is nagy szük-