Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

III. Bárány György irodalmi munkássága. Kiadott munkái és azok rövid ismertetése

40 Bárány György ezen 12, rétíí, 12Ö lapos mtirkája ma már igen rilka. Egyes példányokon elhagyta Bárány a Francke és Halle nevet és „Chrysologus Theophllus" s „Philadelphia" költött hevekkel helyettesítette. Ez ethikai szempontból njai helyeselhető félrevezetése akar lenni a Magyarországon az 1717. évi rózsahegyi zsinat óta rossz hírben álló pietismus ellenfeleinek, hogy már a cím elolvasásakor ne dobják sutba a könyvet. Az a megjegyzés a hosszú címben, hogy „itt a hit dolgaíró' nem disputáUatik" s hogy e munkával „minden valláson levők alkalmasan élhetnek" a másvallásuakat akarja a munka elolvasásához megnyerni. Bárányék általában kerülték a felfogásbeli különbségek kié­lezését és a hitvitákat. Bárány János is azt írja Ribini János soproni tanárnak egyik hozzáintézett levelében, hogy ő már gyer­mekkorától fogva sem szenvedhette a vitákat, mivel keresztyén emherhez méltatlanok és terméketlenek. Ribinivel is csak az ő és atyjának a jóhírneve érdekében száll vitába. Ez az ironikus törek­vés Helmstedt tanára, Calixius György, nyomán lett a pietisták sajátsága s a „calixtimismus" vádját termette meg a számukra. De Bárányék mégsem tudták elkerülni a hitvitákat, mivel, amint látni fogjuk, a orthodox irány hívei egy-némely pietista tévedéseikért megtámadják őket. Bárány Györgyöt neveléstani munkájának a kiadására az in­dította, hogy ő is, mint általában a pietisták, egész helyesen nagy fontosságot tulajdonított a gyermeknevelésnek. 1 udta Bárány, hogy az emberiség erkölcsi előbbrehaladása a helyes gyermekneveléstől függ. Másrészt látta, hogy Magyarországon ezzel törődtek legkevésbbé. Bárány Gy. munkájának fejezetei a következők : I. A gyer­meknevelés méltóságáról. II. Az elmére való gondviselésről. III. A kegyességre vezető eszközökről. IV. A három virtusokról (igaz­ság, szeretet, engedelmesség) V, Az evangéliumi módi ól, amely szerint a gyermekek a Krisztusban igazságra vezettetnek. Báiány Gy, a nevelés központjába helyesen α vallást állítja. Szerinte a helyes nevelés első feltétele a jó tanító. Mivel éppen ilyenekben volt igen nagy hiány s mivel gyakran tapasztalta, hogy a szülők nagyon is alkalmatlan tanítókra bízzák gyermekeik taní­tását, azért inti őket, hogy óvatosak legyenek a tanítók alkalma­zásában, Nemcsak a magyar, hanem a német gyülekezetekben is szükség volt erre az intésre. Tudatlan, feslett erkölcsű embereket alkalmaztak itt is tanítókul. „Holott Pharaó az ő barmait sem akarta

Next

/
Thumbnails
Contents