Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

II. Bárány György családi élete és családja. Bárány György utódai

is leányágon szintén Bárány esperes utódai, így eddig csak Bárányék két legifjabb gyermekének, Pálnak és Zsuzsannának további sorsáról nem tudunk. Menyeikkel Bárányék a legbensőbb viszonyban éltek. Ezért a Bárány-fiúk ieleségeiket nehéz óráikra rendesen hazaküldik Lőrincre, édesanyjukhoz. Itt édesanyjuk gondos ápolásában jó helyen tudják hitveseiket és várt reménységeiket. így nemcsak jó néhány Bárány-gyermek, hanem több Bárány-unoka is Lőrincen látta meg először a napvilágot, egyik másik korábban mint Bárányék utolsó gyermekei. Volt Bárányéknak saját gyermeküknél idősebb unokájuk. Később is nagyszüleik házában találjuk a Bárányunokákat. Az ugyancsak Lőrincen született Gábor unokájuk (István tormási lelkész fia) önéletrajzában is megemlíti, hogy ö a tudományok elemeit Lőrincen, nagyapja, Bárány György esperes házában sajátította el.

1

2) A sok saját gyermek és unoka mellett hajlékot és szeretetet találtak Bárányék házában elhagyottak és árvák. A györkönyi anyakönyvbe 1722. ezt jegyzi be Bárány György: Dorogon lakozó Kőmives György vette feleségül Ilona leányzónkat, kit ötödfél esztendőtől fogva örökben tartottunk.'

3) Kiss Péter, a később szomorú sorsra jutott vajiai mester feleségét is, miután korán árvaságra jutott, Bárányék adták férjhez. 1725-ben így jegyzi ezt be Bárány a lőrinci anyakönyvbe: „ . . . feleségül adtuk Kiss Péter vajtai mesterhez Sebestyén Mihály árvaságra jutott leányát."

1

4) Kiss Pétert később a katholikusok elűzték állásából s Lőrincen halt n e j mint szegény pákászlegény. A lőrinci jóságoslelkű papi házaspár családi köre messze túlterjedt a paróchia falain és a saját családtagokon. Itt talált otthont egyidőre nem egy adásából elűzött tanító vagy lelkész családja, míg a családapa megint el tudott valahol helyezkedni. Sokszor télvíz idején kergették ki hajlékából valamelyik lelkészt vagy tanítót a családjával a kegyetlen üldözők. Akadtak, akik még a gyermekágyas iránt sem voltak könyörülettel. Mint családtagokhoz jöttek Lőrincre Bárányékhoz az egész egyházmegyéből lelkészek és tanítók tanácsért és segítségért. Magyaros és igazi keresztyéni vendégszeretetben volt része mindenkinek, aki átlépte Bárányék 12) Egyet. egyh. levtár, Bpest V. 109. d. 13) Esk. akv. Györköny, 1722. IV. 22. 14) Esk. akv. Lőrinc 1725.