Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

II. Bárány György családi élete és családja. Bárány György utódai

33 keresztet is Isten akaratán megnyugvó lélekkel s keresztyéni megadással viselte el s annál nagyobb gonddal ápolta, nevelte megmaradt gyermekeit. Már mint özvegy 1758. egy évvel férjének halála után érte meg Bárányné a,.t a szomorúságot, hogy János fiát, a felpéci lelkészt és püspököt kellett látnia sirbaszállani férfikorának teljességében, 42 éves korában. Éppen legfiatalabbik fiának születése napján halt meg s gyermekének első sírása lett az ő halotti éneke. Amily hűséggel és szeretettel gondoskodott a jó Bárányné férje és gyermekei testi jólétéről, ugyanannyi hűséges szeretettel gondozta a buzgó Bárány lelkileg hű párját és gyermekeit. Aki annyi hűséggel és nyomatékkal buzdította és intette lelkésztársait a családjukkal naponként való házi istentisztelet tartására, bizonyára naponta gyűjtötte maga köré bibliaolvasásra és imádkozásra családját. Bárányt, aki annyi hűséggel gondozta a reábízott híveket, csak ugy tudjuk elgondolni, mint övéinek is hűséges lelkipásztorát, így a Bárány-gyermekek mind kegyes, istenfélő szellemben növekedtek fel s nemcsak testben, hanem lélekben is napról-napra gyarapodtak. Örömük telhetett Bárányéknuk gyermekeikben később is. Megérhették azt, hogy lejidősebb fiúkat, Jánost, a felpéci papot, esperessé majd a kerület püspökévé is megválasztották 1756-ban István f.uk k'stor.nási majd varsídi lelkész leit. Egyházmegyéié 1746-ban előbb al spartssé, 1 768-ban pedig főasperessé is megválasztotta. Ennek fia Gábor is (szül. Sárszentlőrincen 1737) kistormás! lelkész volt 1764-69. így Bárányék unokáiból is került lelkész sőt esperes is. Bárány János püspöknek a fia, ugyancsak János, (szül. Felpécen 1758. I. 15.) előbb a győrmegyei Felpécnek, majd 1789 őszétől számos éven át a tolnamegyei Bálaapátinak volt a lelkésze. Tekintélyes könyvtárának és kéziratgyűjteményének az egyházmegyének való odaajándékozásával ő lett a bonyhádi főgimnáziumban őrzött egyházmegyei könyvtárnak és levéltárnak a megalapítója. Ennek testvérbátyja, Pál, (szül. Felpéc 1748. I. 22., megh. Varsád 1806. nov. 20.) 1772-1778 Várpalotának, majd 1778-1806 Varsádnak volt a lelkipásztora. Őt is alesperessé választotta meg egyházmegyéje (1796-1806.), sőt rövid ideig a főespercsi tisztit is viselte. Balogh Ádám püspök halála után 1771-ben Perlaky Gábor nemeskéri és Vidos Imre kertai lelkészek mellett Bárány Pál püspökjelölt is volt"). Az ő felesége volt Nagy István 5) Hrabovszky Gy. Dunántúl prédikátorai 18. 1.