Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

I. Szenicei Bárány György élete

22 dorogról is ekkor űzik el a keresztség tekintetében vallott felfogása miatt Mocsay Jánost, a református papot, Különösen a keresztségre vonatkozó felfogását a prot. papoknak firtatták a katholikus egyházlátogatók. Bárány Györgynek később is voltak még vitái a keresztség felett Berényi Zsigmond pécsi püspökkel. A katholikus egyházlátogató bizottság Györkőnyben mindenekelőtt a paplakot vizsgálta felül. A lelkipásztorra nézve a látogatási jegyzőkönyv a következőket jegyzi meg. „Ezt a gyülekezetet 1718 óta az előrelátó és körültekintő Bárány György administrálja, aki 39 éves és aki a szászországi Halléban tanult" Bárány György tiszteletre méltó alakja előtt megtorpant a vakbuzgóság és üldözési düh. Míg más lelkészeket elüldöztek állásukból, különösen a reformátusokat, addig a kiváló györkönyi lutheránus papot nem merték bántani s a legnagyobb tisztelet hangján emlékeznek meg róla még a pápista klérus tagjai is. De előnye volt Báránynak az is, hogy nemes volt. A nemes embert az üldözők kevésbbé merték bántani. Miután Bárány György látta, hogy Györkőnyben a kétféle nemzetség érdekeit nem tudja összeegyeztetni, néhány békesség után vágyódó magyar családdal 1722 őszén átköltözött Sárszentlőrincre s megalapította az egyházmegye életében sok és fontos szerepet játszott ottani gyülekezetet. Györkőnyben utóda kistatai Tatay István lett. (1722-1747).