Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
I. Szenicei Bárány György élete
21 annak, hogy még 1722-ben Bárány György személyesert elkérte Mercy Claudius gróftól lőrinci pusztáját s 8 magyar családdal elhagyva Györkönyt, ott alapította meg a mai sárszentlőrinci gyülekezetet, melynek λ év kivételével (1726-1729) egész élete végéig (1757) lelkésze maradt. Györkönyből való távozásáról fia így emlékezik meg: Györkönyben egy néhány jobb hallgatóival. Háborgattatván ment Szt. Lőrincre által. A háborgattatás csak a magyarok és németek között keletkezett viszályból eredhetett, mert hiszen a földesúr, Meszlényi János, a legnagyobb türelemmel viseltetett lutheránus alattvalói iránt s biztosította számukra a teljes vallásszabadságot. Bárány György Györkönyben igen buzgó igehirdetői és lelkipásztori munkát végzett. Bevezette a ma is szokásban lévő mindennapi könyörgéseket, bibliamagyarázattal összekötve. Lelkipásztorilag gondozta az idehallgató vidékséget is. Vajtára. Nagydorogra, Kajdacsra gondolhatunk itt. De kereszteltetnek Györkönyben Medináról, Zombáröl s Cecéről is gyermeket. Mint györkönyi papot érte Bárányt az a kitüntetés, hogy 1720 jan. 27-én kelt levelében Krmann Dániel felsőmagyarországi püspök, miavai lelkész, a pietisták erősen orthodox nagy ellenfele a tolnai Contuberuium esperesévé nevezi ki. Ez mutatja Bárány György kiválóságát. Krmann Dániel, a pietismus heves ellensége, noha tudta, hogy Bárány György is pietista, mégis esperessé nevezte ki. A Dunántúlon ugyanis csak 1742 óta van püspök Sipkovics Tóth János személyében, ki 1742. a vadosfai gyűlésen erősiti meg Bárány Györgyöt esperesi tisztében 4). Az egyházmegye alkotmányos formák szerint 1743 jun. 10-én egyházmegyei gyűlés keretében választja Bárányt főszeniorrá. Ezt a választást Sipkovics Tóth János püspök 1744 májusában erősiti meg Sárszentlőrincen. Mindez azonban már csak alkotmányos forma volt. Györkönyben érte Bárány Györgyöt 1722 tavaszán a Nesselrod Vilmos pécsi püspök által elrendelt és Bohuss Imre pécsi kanonok által vezetett „canonica visitatio." Március 1-én jelent meg Györkönyben a bizottság. Bárány Gy. nem tekinthetett valami könnyű szivvel a látogatás elé. A látogatók a legtöbb helyről elűzték a prot. lelkészt és tanítót. A szomszédos Nagy4) Hrabovszky Gy. Scrin Anlíqu. XIII.