Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
V. A protestantismus Bártfán
fiz egyház és a uárosok a reformáció eiötf. 85 még az állítólagos bártfai vérengzésről Sőt egészen a 18-ik század közepéig nem találjuk annak semmi nyomát az irodalomban. 1762-ben Vojnarovics László bártfai aljegyző röviden megírta Bártfa történetét Kaprinai István tudós jezsuita számára, ki tudvalevőleg mindenünnen gyűjtötte a magyar történetre vonatkozó okmányokat és egyéb adatokat. Vojnárovics sem említi az Ágoston-rendüek ügyét, pedig ha ismerte volna azt, nem térhetett volna ki előle, mert a „Mnichóról" is ir. Ellenben éppen neki köszönhetjük a Mnichó természetes magyarázatát. A tót „mnicho" helyesebben mnichov a német Mönch szó egy különös, összevont alakjából (Mönich—mnich) képződött és nnnyit jelent, hogy „a barátoké". Szerinte azt a helyet nevezték igy, ahol valamikor egy kolostor (nem az Ágoston-rendüeké, hanem a cisztercitáké) állott 1) s ahol a patak a mai napig a Mnichó, egy kaszáló pedig a „klastorszke luki" (kolostori rétek) nevet viseli. Ennek a régi kolostornak a romjai az ő korában még láthatók voltak, a köveit pedig egyházi célokra, a ciborium (oltármenyezet) kiépítésére használták fel. 2) Vojnárovics adatait megerősíti a legrégibb eddig ismert bártfai okmány, IV. Béla király 1247. nov. 7-én kelt oklevele, melyben megerősíti Tegus ispán a bártfai cisztercita apátság érdekében történt határjárásának eredményeit. 3) A Mnichó patak már ebben az oklevélben is mint „Monuhpothok" szerepel 4) Nem áll tehát, hogy a Mnicho a reformáció >) Bártfai öreg emberek ma is tudnak erről. Dr. Vajda György bártfai gimn. tanár ur szíves közlése. 2) .. . altissima s. Aegidio dicata ecclesia a latere artificiosissimum extans lapide excisas monachales continens personas ciborium probabilius illud cum ruderibus in terreno suo Mnicho dicto hodiedum existentibus, quod fertur fuisse in colle ab opposito coenobium affirmans . . Vojnárovics L. 1762. jun. 24. kelt levele, Kaprinai B. XLII. 124. Budapesti egyot. kvtár. 3) Ezt az oklevelet II. Ulászló 1500. febr. 7-én átíratta és megerősítette. Kiadta Rhódy A. Régi érdekes okmányok, I. 3. 4) A magyaroknak ugyanis akkor még a szerzetes elnevezésére nem volt meg a saját szavuk, hanem használták a latin monachus illetve a német Mönch egyszerűsített alakját. A szláv eredetű barát szót sem alkalmazták akkor még a szerzetesekre. A Borathe szót a 13.
