Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
V. A protestantismus Bártfán
84 Dr. Obál Béla nézve is, hogy a pápa Nepomuki sz. János kanonizációját szüntesse meg vagy legalább a történeti valóságnak megfelelően okolja meg. Hasonló módon keletkezett a bártfai Ágoston-rendü barátok legendája is. A 16 — 17. századbeli krónikák mit sem tudnak róla. Pamphilus 1) és Torelli 2) megírták a rend törtéténetét és többek között részletesen foglalkoznak az egykorú generálisok, Gabr. Venetus (1519 — 1538), M. Joan. Ant. Veronensis (1538), Hyeron. Seripandus (1539—1551) és Christoph. Patavinus (1551—1570) korával, az összes provinciák eseményeivel, a bártfai testvérek állítólagos tragédiáját azonban sehol sem emiitik. Crusenius Miklós, az Ágoston-rend ausztriai provinciájának generális vizitatora müvében 3) még behatóbban foglalkozott a mi eseményeinkkel, a rend összes martirjait felsorolja, még az angol- és franciaországiakat is, csak a bártfaiakról nem tud semmit. A 17. században különösen Pázmány érdeklődölt még a bártfai barátok története iránt és ezt irja : „A bártfai monostorról Sárosmegyében megtudtam, hogy ez az Ágoston-rendieké volt, hogy 13 faluja volt, melyeket most a bártfai polgárok bírnak." 4) Pázmánynak ez az értesülése is csak mondán alapult, oklevelekkel nem igazolható. Máté bártfai, majd sárosi perjelnek is tudnia kellett volna róla. És ha a halastavat visszakövetelte a barátok számára, mennyivel inkább tette volna meg ezt, ha egész falukról lehetett volna szó. De ha a bártfaiak a barátokat csakugyan erőszakkal telték volna el láb alól, ugy Pázmánynak ugyanabból a forrásból azt is meg kellett volna tudnia. És mily kapóra jött volna néki a két eseményt okozati öszszefüggésbe hozni és azt mondani: Meggyilkolták a barátokat, hogy elvehessék falvaikat! A kortársak és közvetlen utódaik tehát nem hallottak J. Pamphilus, Cronica ordinis Fratrum Eremitarum S. Augustini, Róma 1584. 2) L Torelli, Secoli Agostiniani ovvero Hist. generale del s. Ord. Ereniitano di S. Agostino, Bologna, 1659. 3) M. Crusenius, Monasticon Augustinianum, 1623. 4) Péterfy, Sacra conc. II. app. II. 284. De religiosis ordinibus qui olim in Hungaria floruere.
