Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
V. A protestantismus Bártfán
78 Űr. Obál Béla nemcsak a reformációval függ össze a bártfai szerzetesek távozása, aminthogy ekkor még nem is alakult itt uj egyház. Másutt is megtörtént, hogy a züllött szerzeteseket elűzték, de más szigorított szerzetesrendet hoztak a helyükbe. 1) Politikai és egyéb okai is lehettek a távozásnak. Ugyanebben az időben ugyanis Kristóf plébános ellen is eljártak a bártfaiak, amiért Ferdinánd-párti városukat Zápolya kezére akarta játszani. Legalább is Zápolya kémjének bizonyult, levelezett vele s Zápolya nála tudakozódott a polgárság harci készültsége, lőporraktára s a gyenge pontok felől, ahol legkönnyebben lehetne a várost megostromolni. 2) Midőn ez kitudódott, Kristóf pap az árulás következményeitől való félelemből az Ágoston-rendüek kolostorába menekült és öt hétig ki sem mert onnan mozdulni. Valószínű tehát, hogy a barátok is az ő pártján voltak, mert különben nem igen tűrték volna meg oly sokáig maguk között Innen is küldött Kristóf jelentést Zápolyának, melyet azonban a polgárok elfogtak és Kristóf plébánost törvényszékük elé állították. Henckel János, a hires kassai pap közbenjárására, 3) ugy egyeztek ki, hogy Kristóf plébános lemondott állásáról s a polgárok uj plébánost választottak (Schüssel Farkast). 4) A per közelebbi részleteit sajnos nem ismerjük, de valószínűnek tartjuk, hogy ekkor mondatták le, vagy szabadságolták Mátyás ÁgostonÍgy maga Bakócz Tamás prímás távolította el Körmendről az Ágoston-rendüeket és helyükbe szigorított Ferenc-rendüeket telepitett le. Azonban ezek sem maradtak ott soká, hanem pápai engedélylyel elhagyták a düledező kolostort. Egyháztört. Emi. 1. 124. VII. Kelemen pápa 1524. márc. 11-iki brevéje. 2) Az ide vonatkozó leveleket Kassa város levéltárából közölte ifj. Kemény Lajos a Tört. Tárban (1891. évf. 165. és 1893. évf. 378). Kassára pedig ugy kerültek a levelek, hogy Bártfa város a kassaiaktól kért tanácsot ez ügyben. 3) Henckel azt írja a bártfaiaknak Kristóf plébánosról: Denique concedatur, illum gravius peccasse quam ut impunitus relinqui debeat, tamen . . . dignabuntur vestrae Dominationes iuris rigorem et severitatem Ienitate et mansuetudine condire. . . Kassa, 1527. dec. 20. Franki {Fraknói) V. Henckel János, Mária királyné udvari papja, 18. 4) Wagner, Dipl. Sáros. 494. Egyházt. Emi. I. 378.
