Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
IV. A szerzetesség megszűnése a városokban
66 Ör. •bál Béla Az összes szerzetes-rendek közül még a karthauziak ragaszkodtak legjobban eredeti szabványaikhoz és legfegyelmezettebbek voltak. Azonban ők sem tudták kivonni magukat az általános viszonyok alól. Mind több és több ingatlanra tettek szert nálunk is, pl Szepesmegyében. Gazdálkodtak, malmokat kezeltek, sört főztek, dunajeczi lazacokkal kereskedtek stb. Ily módon nagyon meggazdagodtak, de aztán kellő felügyelet és vezetés hiányában a 14. században el is hanyagolták hivatásukat. Legjobban szerettek a konventen kívül élni és bűnös szenvedélyeiknek szabad folyást engedni'. Végre is fegyelmit indítottak ellenük, a rend vizitatorai szűkebb clausurára szorították őket s a szerzeteseket eltiltották a „csavargástól". 1) Történetirójuk ezt az elfajulást akként magyarázza, hogy „a magyarországi nép sajátságos temperamentuma, mely a szigor fogalmát saját szája ize szerint szereti kibővíteni, a karthausiakon is erőt vett." 2) Ε kényelmes magyarázat szerint aztán természetesnek kell találni, hogy a pálosoknál, mint speciális magyar szerzetnél, a disciplina még jobban hanyatlott, hogy náluk még nagyobb mértékben váltotta fel a buzgóságot a lanyhaság, a kitartást a csüggedés, az engedelmességet a makacs önfejüség. 3) Azonban nagyon könnyű kimutatni, hogy mindez nem speciális magyar tünet s nem pusztán a magyar temperamentum kinövése, hanem mint fentebb láttuk, annak sokkal egyetemesebb okai vannak. Ennélfogva mindazok az esetek, melyeket itt felhozunk, másutt épp ugy előfordultak mint nálunk. A legtöbb szerzetnél Magyarország nem is képezett külön rendtartományt. A magyar karthauziak kezdetben á szlavóniai, utóbb az Alsó-Allemaniának nevezett tartományba voltak beosztva. Az eperjesi karmeliták egy ideig a lengyel rendtartományhoz tartoztak. Többnyire azonban Ausztriát sőt a déli Németországot foglalták Magyarországgal egy provinciába. A tartományfőnök, provinciális rendesen Bécsben székelt, a generális pedig Rómában. Most már valahányszor 1) Dedek Crescens Lajos, A karthausiak Magyarországban, 119 2) Dedek Crescens L. i. m. 118 3) M. az 139.
