Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói
flz egyház és a uárosot? a reformáció előtt 41 s csak felebbezés utján folyamodhatik Rómába. 1) Az 1498. országgyűlés 63. törvénycikke, mely ezt a határozatot megismétli, egyenesen a konstanzi zsinat adta privilégiumra hivatkozik. A törvény gyakori ismétlése különben arra enged következtetni, hogy úgy Rómában, mint itthon egyesek annak ellene dolgoztak. A pápának egy állandó delegált birája volt a mogilai cisztercita apát, aki viszont a krakkói egyetemre ruházta legfőbb bíráskodási jogát. A krakkói egyetem magyarokat is megidézett birói széke elé, ítéletet, egyházi átkot mondott ki és sok tulkapást követett el, mígnem a kassai polgárok kérésére a király kiküldött birói megrendszabályozták. Radomi János áldozópap bizonyos pénzbeli tartozásért a kassai tanácsot 1496-ban a krakkói törvényszék elé idéztette. Mivel a kassaiak többszöri idézésre sem jelentek meg, az egyetem elmakacsolta s az egyházból való kiközösítéssel sújtotta őket. Erre a kassaiak a királyhoz fordultak, kieszközölték, hogy a nádor elnöklete alatt egy hazai bíróság vizsgálta meg az ügyet s ekkor kitűnt, hogy a krakkói szentszéki birák mily jogtalanul és felületesen ítélkeztek. A perirat még grammatikailag sem volt világosan és helyesen megfogalmazva. 2) Az ítéletet természetesen megsemmisítették, a külföldi egyházi bíróság ítéleteit — kivéve egyes eseteket — a jövőre nézve is érvénytelenítették s a kassaiakat minden tekintetben rehabilitálták. 3) Egy másik per, amely Bártfa város és egy kassai nemes polgár között folyt egy tállyai szőlő miatt, megdöbbentő módon mutatja, hogy egyrészt mily kapzsi módon igyekeztek a pápai birák minden polgári pert is magukhoz ragadni, !) Corpus juris hung. 1492 : 45 t.-c. V. ö. 1471: 19 és 1486: 44-45. t.-c. 2) Ilyen esetek különben Rómában is előfordultak, ott azonban Erasmus szerint a pápai ügyiratokat, mielőtt elküldték volna, tudós humanistákkal kikorrigáltatták. Erasmus R. Apologia reffelens suscipiones D Jacobi Latomi, 16. F. Biedenfeld, Rom und die Reform, in Italien, 12. 3) Kassa v. titk. levéltára, 46, 53—56. sz. Feldolgozta Czobor A. Tört. Közi. Abauj-Torna vm. és Kassa múltjából, IV 97. és Békefi Emlékkönyv, 148.
