Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói
38 ü r. Óból Béla orgazdaságot iiztek. 1) Fentebb említettük, hogy a budai zsinat még az Árpádok idejében tiltotta, hogy a templomokban és kolostorokban zsákmányt és rablott holmit raktározzanak el. A fejlődés folyamán szelídültek az erkölcsök, mégis még a 15-ik században is fordultak elő hasonló esetek. Még városi papokat, pl. a bártfai plébánost is vádolták orgazdasággal. Itt a határszélen, különösen Sztropkó környékén, állandóan rablók tanyáztak, akik be-becsaptak Lengyelországba, falvakat, templomokat raboltak ki és zsákmánnyal gazdagon megrakodva tértek vissza rejtekhelyeikbe. 2) A főbaj az volt,, hogy itthon azután az urak és a papok is cimboráskodtak velük. így nevezetesen a sztropkói származású Eckel Ágoston bártfai plébánost egy lengyel kollégája, Jakab, Smigrod város plébánosa, azzal vádolja a bártfai városi tanács előtt, hogy a smigrodi templomból ellopott (annihilata et spoliata) felszerelések közül több tárgy, miséskönyv és kehely jelenleg az ő tulajdonában van. Ennélfogva kéri a tanácsot, vegye kezébe az ügyet és szerezze vissza a plébánostól az eltulajdonított holmit. 3) Nem tudjuk, hogy a városi tanács ebben az esetben hogyan bánt el a plébánossal, sem azt, hogy a plébános, ha ártatlan volt, inditott-e büntető eljárást rágalmazói ellen. A becsületsértő vádak azonban Eckel Ágoston plébános utódja, czölczi Menlen János alatt megujultak Bártfán. Ellene nem kevesebb, mint 18 vádpontot állítottak össze, melyekben különböző erőszakoskodásokkal, hatalmi visszaélésekkel és kihágásokkal vádolták, 4) ugy hogy tisztázása végett kénytelen volt perre vinni a dolgot. A pert Egerben Italus Ludovicus,. a püspök helytartója és egyúttal egyházi biró (spiritualium judex) a bártfai polgárok javára döntötte el. Ezt a plébános pártján levő krónikás annak tulajdonítja,, hogy a biró meg volt vesztegetve. A per tehát tovább folyt !) Különösen az 1418. salzburgi zsinat tiltotta ezt. Hefele, Conciliengesch. VII. 378. 2) Ulászló király rendelete 1492-böl a Sztropkó körül lappangó» rablók ellen. Kassa v, levélt. 691. sz. 3) Bártfa v. levélt. 1474. aug. 25. 1962. sz. 4) Ugyanott. Évszám nélkül, 4151. sz.
