Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói

34 Qr. Obel Béla egyházban is kifejlődött egy proletariátus s egy-egy városban gyakran az egész lakosság '/'io-ét, sőt néha ennél is nagyobb arányát tették ki az egyházi emberek, papok és szerzetesek.

1) Az egyházi pályákra való özönlésnek valószínűleg a megváltozott termelési viszonyok voltak a főokai, azonban ez irányban még nem történtek kutatások és nélkülözzük a pontos adatokat. A kisbirtokososztály, a szabad parasztok helyzete a középkor folyamán egyre rosszabbodott. Mig a paraszt régebben természetben fizette a bérösszeget és az adóját, a termelt gabonának vagy állatoknak egy részét szolgáltatta be, addig a pénzgazdaság kifejlődésekor először csak a pápai és egyházi tizedet, aztán pedig a többi járandóságot is készpénzben volt kénytelen lefizetni. A pénzben való adózás, mely pontosabban, szabályszerűbben történt, nem a fizetőre, hanem a haszonélvezőre jelentett előnyt. Ehhez járult még, hogy ugyanakkor, midőn az adózás a parasztra nézve jóval terhesebb lett, viszont az ő terményeinek ára a fellendült forgalomnak árkiegvenlitő hatása folytán jóval lejebb szállt, így megtörtént, hogy ugyanakkor, midőn megtakarított tőkére lett volna szüksége, hogy intenzivebb földmivelést, melioratiót kezdjen, még a betevő falatját is alig tudta megkeresni. Viszont a városokban is kifejlődött egy kapitalista osztály a kisiparosok mellett. A nagybirtok és a városok kapitalista polgársága könnyű szerrel vásárolt össze földbirtokot, mely ennélfogva mindig kevesebb kézben összpontosult, avagy a népesség szaporodásával elaprózódott és nem birta többé eltartani a családtagokat.

2) A földbirtokosok és polgárok fiai aztán nagyrészt zsoldosoknak, papoknak vagy szerzeteseknek mentek, miután a katonai és egyházi pályán még legjobban érvényesülhettek. A ') Egy nagyobb, 30 — 40000 lakosú német városban, pl. Kölnben, 20 templomot, még több kolostort és szerzetet, 76 különböző vallásos társulatot és számos céhet találunk, mindegyiknek meglévén saját kápolnája, ugy hogy ezek száma a 100-at is meghaladta. Az 5—6000 lakosú Wormsban a papok száma 1000 volt, tehát minden 5—6 emberre jutott egy pap. K. Heussi, Kirchengesch.

2 293. 2) K. Lamprecht, Deutsche Geschichte, V/l. 87. Luther szülei is ezért hagyják abba a földmivelést Möhrában és ezért költöznek át Eisenachba, majd Mansfeldre, ahol a bányászatból legalább annyit keresnek, hogy fiukat kitaníttathatják. Köstlin, Luthers Leben, I. 13.