Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
II. A reformtörekvések csődje az egyház felső köreiben
flz egyház és a uárosot? a reformáció előtt 23 a lelkiismeret nyomát . . . Miután az ördög, a rossz lelkek és mindenki prédái vagyunk, ám vigyétek ti is, amit vihettek!" 1) VI. Sándor próbálta továbbá azt a szokást meghonosítani az egyházban, hogy a pápa nemcsak a fejedelmekkel és kormányokkal, hanem a városokkal is tudatja megválasztatását, aminek nyilván az volt a célja, hogy a városok is kedveskedjenek neki ajándékokkal. így a kassaiakkal is tudatta trónra léptét. 2) A mi városaink azonban nein igen lehettek jó véleménnyel róla, mert ő volt az a pápa, akiről a bártfai plébános római útjáról azt irta, hogy felesége van. 3) VI. Sándor és gyermekei, Cesare és Lucrezia Borgia alatt Rómában az erkölcsi romlottság tetőpontját érte el, ugy hogy a Borgia név szinte fogalommá vált a történelemben. Ha túlzottak is azok a vádak, melyekkel kortársai illették, hogy Hadrian kardinálist megmérgezte stb., tény az, hogy ez a pápa nem volt válogatós az eszközeiben, hogy célját elérje. Célja pedig az volt, hogy a pápai államot fia, Cesare számára világi fejedelemséggé alakítsa át s ennek kivitelében csak váratlan halála akadályozta meg. 4) Midőn tehát akadtak pápák, akik az egyházat csak világi dominiumnak nézték, ne csodálkoz unk rajta, hogy a világi uralkodók ebben a felfogásban még tovább mentek. Egyrészt teljesen emancipálták már magukat az egyház tanai alól, másrészt azonban még nem nélkülözhették, nem pótolhatták az egyház kitűnő szervezetét. Ennélfogva annak minél teljesebb kisajátítására törekedtek. Rokonaikat, híveiket juttatták a vezető egyházi állásokba, majd pedig szekularizálták, világi céljaikra fordították az egyházi vagyont. így nálunk még Róbert Károly alatt a király törvénytelen fia, Kálmán herceg 15 éves korában kanonok, 17 éves ') Fraknói V., Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel, II. 272. 2) Kassa város titk. levéltára. A. 38. sz. 3) Iványi B., Bártfa város levéltára. 1910 I. 464 4) Védői ennélfogva az olasz egység előharcosát látják VI. Sándorban, igy Petrucelli della Qattina, Histoire diplom. des conclaves, 1. k. 341. Ezzel szemben a pápás történelem is elismeri, hogy VI. Sándor egyike volt a legméltatlanabbaknak a pápai széken. L La Civilta Cattolica, 1873. márc 15. és Pastor, Gesch. der Päpste III. 475.
