Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)
Β) A szlovenszkói evang. liturgia 1540–1936
te bűneid". Az egyház szolgái legyenek tekintettel saját lelkiismeretükre, hogy idegen vétkek részeseivé ne legyenek, ami bekövetkezik, ha a hallgatók méltatlanul járulnak az úrvacsorához, mert nem oktatták ki azokat. 8 1) Ugyancsak a VII. bányaváros 1580. évi zsinata is foglalkozott a gyónással s I. cikkében elrendelte, hogy a magánfeloldozást, vagy fülbegyónást a VII. bányaváros minden egyházában minden prédikátor és egyházi szolga szorgalmasan tartsa meg sokféle haszna miatt, mely belőle következik, az általánosan elterjedt pápás gyónást pedig el kell törülni, amint az 1557-ben határozatba is ment. 8 2) Az ugyanazon évi (1580) trencséni zsinat II. capituluma úgy rendelkezik, hogy a lelkészek a szombat esti, vagy vasárnap reggeli könyörgések után hallgassák ki a gyónókat és nagyon gondoskodjanak arról, hogy a magángyónás és feloldozás újra szokásba jöjjön, nem az a pápás kényszeritett és elkülönített helyen szokásos, mely az összes bűnök elsorolását követeli, ami lehetetlen a 18. Zsoltár szerint: A vétkeket ki számlálhatja el ? Titkos bűneimtől tisztíts meg stb. De a gyónás legyen önkéntes, nem hogy elárulja magát az ember, de ahol tanácsra, vigasztalásra van szükség, a gyónó ne restelje bevallani és feloldozást kérni. A lelkészek pedig a gyónókat neveljék bűnbánatra, töredelemre, hitre és új engedelmességre, dorgálják meg magánosan a vétkezőket és akik bűnbánatot tartanak és megígérik, hogy amit megutáltak, ahhoz nem térnek vissza, oldozzák fel őket kézrátétellel magánosan, vagy ha sokan gyűlnek össze, általában. 8 3) A fenti határozatokból kivált két dolog tűnik ki : hogy az általános gyónásról eleink visszatértek a személyesre s hogy a trencséni egyházakban a gyónást a szombat esti, és vasárnap reggeli könyörgés után végezték s így a főistentistentiszteletre csak az úrvacsora kiosztása maradt. b) Az úrvacsora szertartása. A trencséni 1580. évi zsinat X. capituluma az offertoriumot azzal az indokolással veti el, hogy bálványimádásra és utálatosságra ad alkalmat s hivatkozik Lutherre. 8 4) Az 1590-ből való murányi VII. cikk, valamint az 1591. évi csetneki zsinat ugyancsak VII. cikke tiltja az úrvacsora ünneplését, ha nincsennek communicansok, mondván: „Missa sine communicantibus non celebretur." Ugyanezt mondja az 1603. évi murányi zsinat III. capitulumának 10. pontja s hozzáteszi, hogy más, mint köznyelven nem szabad végezni, hogy a jelenlevők megértsék. A 11. pont pedig tiltja, hogy az ostyát a pap a feje fölé emelje, vagy arccal a nép felé fordulva annak mutassa, a mise canonát pedig hagyja el. A csetneki 1591. zsinat VI. és VIII. , 0) Ribini i. m. I. 231—235. 1. M) Egyhtört. Adattár VII. 26. 1. S 1) Klein Nachrichten II. 140. 1. 8 4) Egyhtört. adattár VII. 28. 1. , 2) Ribini i. m. I. 523. 1. 27
