Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)
Β) A szlovenszkói evang. liturgia 1540–1936
egyszerűen. 12) Prédikáció 8—9 óráig. 13) Prédikáció után ének következett Luther, vagy a szlovákoknál a csehek kancionáléjából, vagy motetta, vagy az orgonista játéka. Ha offertorium volt, akkor 14) a) Üdvözlet: Az Úr legyen veletek, mire a kar felelte: És a te lelkeddel, b) Imádság, ezután volt c) az Offertorium, közben a kar orgonakisérettel énekelt. Az Offertorium után 15) a diakónus ezt intonálta : Imádkozzunk és a Miatyánkot énekelte, a kar Ámennal fejezte be. 16) A diakónus a szerzési igék első részét énekelte, a kar folytatta : Wir glauben und bekennen frei. 17) A diakónus a szerzési igék második részét énekelte, a kar folytatta: „Dessgleichen den Wein in seiner Art." 18) Az Úr békessége legyen midnyájatokkal, a kar felelte: És a te lelkeddel. 19) Intelem az úrvacsorázókhoz a szentség méltó élvezésére. Ha nem volt Offertorium, az üdvözlés elmaradt, a pap mindjárt a Miatyánkot és a szerzési igéket énekelte. 20) Az intelem után következett a distributio: két diakónus szolgáltatta ki az urvacsorát s előbb ά férfiak, azután a hajadonok végül az asszonyok járultak az Úr asztalához. Eközben a tanulók orgonakisérettel énekelték: Gott say gelobet, Jesus Christus unser Heiland, vagy más megfelelő éneket. 21) Üdvözlet: Az Úr legyen tiveletek. 22) Hálaadó imádság. 23) Ároni áldás. 3 4) Eberhard istentiszteleti rendje sokkal gazdagabb és logikusabb, mint az előbbiek. 1580-ban a trencséni zsinat is foglalkozott a főistentisztelet rendjével s VII. Capitulumában „De officio summo in diebus dominicis et feriis solemnibus" ezt mondotta ki: A főistentiszteletre — ahogy hívják — vonatkozólag egyhangúlag elhatároztuk, hogy tekintettel kell lenni a wittenbergi egyházra és a bányavárosokra. Elfogadjuk a vasárnapi, karácsonyi, húsvéti, áldozócsütörtöki, pünkösdi, szentháromsági Introitusokat a Kyrie eleisonnal, különböző dallamokkal, a Gloria in excelsis Deo-val, kevés prózával... karácsonyi, húsvéti, áldozócsütörtöki, pünkösdi és szentháromságival, az epistoláknak, a vasárnapi imádságoknak és evangéliumoknak a nép felé fordított arccal való olvasásával, vagy éneklésével. Szintúgy a niceai hitvallást, melyet énekelni szoktak és pedig latínul, vagy köznyelven az egyszerű nép miatt, melynek emlékeztetésére ezeket énekelik. Ahol azonban nincsenek tanult tanítók, mindent énekeljenek; cseh, vagy ájtatos, időhöz mért énekeket. 3 5) A trencséni zsinat lényegében elfogadja a wittenbergi és bányavárosi istentiszteleti rendet, róla inkább általánosan szól és számolva a kényszerhelyzettel, engedményeket is tesz belőle. A XVII. század elején tartott egyházszervező zsinatok : a zsolnai (1610), szepesváraljai (1614) és semptei (1622) nem igen foglalkoztak istentiszteleti kérdésekkel. Dr. Jánossy Lajos szerint a XVII. század első évtizedeiben Dr. Jamnicky: Liturgika. 3 Í) Egyhtört Adattár VII. évf. 27—28 1. 10
