Gaudy László: Ifjusági istentisztelet (Budapest, 1933)
11. Az igehirdetés
megvizsgálásával. Ha a felnőttek istentiszteleti igehirdetésén jelentős tényező maga a gyülekezet lelkisége, itt sokkal inkább fontos ennek a körülménynek alapos megvizsgálása·. Tapasztalati utón könnyen lehet megindulni azon a ma nagyon aktuális kérdésen, hogy mennyit ismer az ifjúság az írásból? Ez az első komoly kérdés azután egyszerre megmutatja az igehirdetőnek a prédikációk egész sorozatát. Folyik-e a mai vallástanitásban rendszeres biblia-olvasás? Ami folyik, az nem kielégítő. Csak olvastatni pedig bün. Kiváló alkalom az igehirdetés pedig arra, hogy az írással megismertessék az ifjúság. Prédikáld az ifjúsági istentisztelet szónoka Mózes könyveiből, Királyok könyvéből, a Zsoltárokból, a prófétákból? Van-e valami rendszere arra, hogy az Ószövetségből tanulmányokat végezzen és olyan· szentírási helyeket keressen, amelyek ifjúsági igehirdetésre kiválóan alkalmasak. A mai ifjúsági igehirdetés gyakori hibája az, hogy a lelkész egy újszövetségi alapigét vesz fel, azt pedig illusztráljja egy émelygős történettel. Az ifjú a végén lelviszi az istentiszteletről a rossz történetet, melynek komoly meggyőződés szerint kedélynevelő célja volt s nem is emlékszik arra, hogy mi volt az Ige 13 0). Ezen a meglevő hiányon egyes tulbuzgó vallástanárok olyanformán igyekeznek segíteni, hogy a régmúltban is szokásos kényszert újítják meg: leíratják a gyermekkel és az ifjúval az énekszámokat, alapigékel, esetleg a felosztásokat is és egyébként most már igy marad üres az istentisztelet hatása. Viszont, ha a legjobb növendékekkel is folytatunk bibliai megbeszéléseket, a felsőbb osztályokban azt vesszük észre, hogy a legáltalánosabb és legjobban ismert Igéket sem tudja az ifjúság, a hűséges idézés reményéről már régen le is mondottunk. Jobb ezeket a szomorú tényeket bevallani. S mert ennyire írás-tudatlan az ifjúság, meg kell állapítanunk azt is, hogy a múltban az ifjúsági istentisztelet nem volt Irásszerü s talán sok tekintetben ezért is veszített olyan sokát értékben, tartalomban és írás ismeretben az ifjúság. A homiletikai és liturgikai modern követelések között az a kívánság is előfordult 13 1), hogy az írás több alkalommai olvastassék az istentiszteleten] s a régmúltban tényleg volt négyszerest írás olvasás is 13 2) s Luther annyira ment, hogy az ifjúság aktivitása érdekében magával az ifjúsággal olvastatta a napi leckét az írásból 13 3). A zsidók hoszszunapi istentiszteletének a hívek szempontjából legnagyobb hatású része az amikor laikusok olvassák fel a tórá't s bizonyára annak is meg van a hatása, amit az anglikán istentiszteletekről tudunk és épen az ez évben Genfben tartott leszerelési konferenciával kapcsolatban tartott istentiszteletről tudjuk, hogy Henderson szociálista külügyminiszter olvasta az Ószövetségi igét.) IIa a dán istentiszteletek lefolyásában ma is az a szokás, hogy a főegyházfi olvassa fel az istentisztelet előtti imát, miért ne lehetne arról komolyan beszélni, hogy az ifjúság ilyen módon bekapcsoltassák az istentiszteletbe. Ha a konfirmáció alkalmával az ifjúság az egész gyülekezet előtt elmondhatja a hitvalüást az összes konfirmandusok nevében, mi akadálya lehetne pl. annak, hogy az ifjúság az első oltári szolgálatot követő ének megszakításában az oltár előtt levő részen egy előre megbeszélt, kiválasztott és az aznapi vasárnapi igékkel harmóniábia'n leviő részt felolvasson. Olyan újításoktól nem kell félnünk, amelyek integráns részei voltak épen az ifjúsági istentiszteletnek is. Ha azonban az igehirdető lelkész biblicitásra való törekvésében megkezdi ezt az ujitást, olyan állandó munkának kell tekintenie, hogy attól eltérni többé nem szabad. Ide kell mégegyszer iktatnom Makkai első idézetét 13 4) és hangsúlyozni kell azt, hogy az evangélium üdvösséget jelentő akaratát és erejét az igehirdető és a hallgató egyforma mértékben tegye magáévá. A több Irásszerüsóg tehát először abban fog megnyilvánulni, hogy az alap40
