Gaudy László: Ifjusági istentisztelet (Budapest, 1933)
7. Az ifjúsági istentisztelet lényege
EZ ívesen tart a kiránduló ifjúságnak erdei istentiszteleteket 7 8), ugyanugy kötelessége gondot viselni az ifjúságnak szükséges minden igehirdetésről. Az ilyen istentiszteletet az evangélium irányitó befolyásán kivül annak a főszempontnak kell vezetnie, hogy milyen az ifjúság lelkiállapota? Gondoljunk pl. arra, hogy a békeidők középiskolai ifjúsága, mint az irodalmi mozgalmak és öntevékenységek lázas munkása teljesen Jókai Mór regény költészetének hatása alatt élt. S habár Jókai regényhősei nem mindenben voltak alkalmasak arra, hogy az ifjúság ideáljai legyenek, mégis igazságtalanul ir róla Prohászka önéletírásában :„Jókai" „Eppur si moute" első fejezetei parasztos durvasággal telwék, ugy látszik ő azt tartotta, hogy a magyaros irmodor csak olyan specialitás, mint a kostök szalonna, makrapipa, nadrágszíj .paprika, azután kálvinista káromkodások fűszerezik, hol malaszt, Krisztus eigy zsákba dobvák, házasságtörő szépekkel, csókkal. Egyetlen morális motivum nincs benne, ameliy az emberben nemes érzelmet ébresztene, mindent aljasit; vigyorog mindenre s azért nincs előtte semmi, ami komoly, mert csélcsap képzelettel képtelen megérteni valamit. Nagyobb felfogást találok az élet komoly kérdéseiben egy jóravaló birkapásztornál, mint nála. Tanulni tőle szókat, de vesztünk gondolatokat. Az ilyen olvasmány ifjú, Tnfeg nem állapodott lelkekben a vallási gondolatokat beteges halványsággal futtatják be, erőtleniti, hülyéket nevel." 7 9). S ha ehhez mindjárt hozzávesszük azt, amit az egyik róm. kath. szakfolyóirat irt és ajánl: „Az exhortátió a tanultaknak összefoglalása, ismétlése, az elméletnek megtestesités, buzdítás. Az ifjú lelkeknek a természetfeletti eszközökre is támaszkodó megközelítése " β folytatja; anyagul és forrásként ajánlhatók: a szent lecke, az evangélium, Pázmány prédikációi és Prohászka elmélkedései 8 0), — akkor zavarba jövünk a r. k. ifjúsági istentisztelet lényegét illetően. Ha az evangélikus ifjúsági istentisztelet elmélete elveszett valaha ilyen útvesztőkben, vagy' ha azt külföldi szerzők kegyességi irodalmának felolvasásával vélték pótolni, akkor meg lehet érteni, hogy az ifjúsági istentisztelet lényegét még hivatalosan is giziern elől tévesztették. Az ifjúsággal foglalkozó valláspedagógián kivül a legutóbbi időben mind erősebben szólalt meg az egyház lelkiismerete, amely az ifjúság lelki gondozására nagyobb súlyt kivánt fektetni 8 1) s mihelyt ez a gondolat tastet öll/jtt, néhány olyan munka is látott napvilágot, amelyik vagy a nemek szerinti lelkigondozást 8 2) vagy pedig a szociologiai szempontok 8 3) szerint való vizsgálást tartotta szükségesnek. Bizonyára csak idők kérdése az, hogy ezek a megalapozó· munkák bizonyos adatgyűjteményt szolgáltatnak és feltétlenül uralkodóvá lesz az az általános meggyőződés, hogy minden jószándéku lelkészi és ifjúsági munkának betetőződése az istentiszteletre és istentiszteleten való nevelés, ezzel kell a legtöbbet elvégezni, mert ebben olyan rejtett és különösen az ifjúságra ható erők élnek, amelyek nélkülözhetetlenek. Αϊ istentisztelet ünnepélyessége és szentséges cselekedete olyan tényezők, amelyek az ifjúság nevelési eljárásában nem csonkithatók, sőt inkább teljes mértékben arra kell törekedni, hogy az ifjúság annak eszközi ós tartalmi értjéke ill. hatása alá kerüljön .Még ha a modern pedagógiának sokszor koedukációs terveivel és lelkületével nem is ért mindenben egyet az egyház hasznosnak kell ítélnie azt az istentisztelet, amikor a fiu és leányif juság együttesen borul le Isten színe előtt. A közösen hivő és együttimádkozó fiu ós leánysereg egymás iránti tiszteletét azzal fokozza, hogy kölcsönösen megbecsüli azt a hitet, amely a legnemesebb életre és a legmagasabb fokú tisztaságra 'kötelezi el őket. Nagyra értékeljük a hazai róm. katholicizmus két kétségtelenül jelentős vezérének irodalmi vállalkozását 8 4) amelyben az ifjúi tisztaság szükségszerűségét hangsúlyozzák, de az együttes istentiszteletnek sok olyan élménye van, amelyen 22
