Gaudy László: Ifjusági istentisztelet (Budapest, 1933)
4. Az ifjúsági mozgalmak arculata
marad azonban az, hogy az ifjúság hatalmának nagy jelentőségére ráeszmélt egyházak igyekeznek az ifjúságot egyházilag olyan keretekbe szorítani, iahol állandóan a magukénak tudhatják. Ez az intenció és ennek következetes végrehajtása robbantotta ki részben a Vatikán és Kvirinál közötti harcot, hiszen a balilla nevelési eszmény diadalától félhetett és félhet is Rám,a. De viszont a tökéletesen ellentétes táborban, az orosz kommunizmus területén az állami· nevelő intézetektől irtózó ifjúság, amelyik inkább falkákba verődik és mint farkaecsorda vágtat végig az országon, épen olyan félelmetes magának a sovjetnek is s ugyanugy sok gondot ad Bécsnek' az a gyermeksereg is, egyházaknak és komolyabb pedagógusoknak is, amelyik azt énekeli: Ich bin kein Christ, ich bin kommunalst, s nein kevésbbé veszélyes a német iskola szelleme is, amelyben az ifjúság szavazatával donit a tanítói egzistenciák, felett. Ha az egymásra utalt tényezők mind ezeknek világos tudatával birnak, kénytelenek érezni azt a hallatlan nagy felelősséget is, hogy a világ jövő élete az ifjúság s közvetve azok kezébe van letéve, akik az ifjúsághoz közelférkőzheitnek. A béke-évek ébredési mozgalmai, a kegyes vallásos egyesületeik, >a keresztyénség olyan lelkei, akik mint valami érzékeny idegközpont, a világ elhitetlenesedő képét előre megálmodták, azt a preventív védejkezési programmot dolgozták ki, hogy lehetőségeit és előzetes védelmet nyújtanak annak az ifjúságnak, amelyre a bün előszeretettel veti ki hálóját. A keresztyén ifjúsági egyesületek megalakulásának egyik inditó motívuma kétségtelenül ez volt. így érkezünk el az egyesületi élet kérdésének megítéléséhez. Az ecclesia és az eoclesiola olyan sókat vitatott és mindig izgatóan érdekes kérdéséhez. A megitélés nehézségei ott keresendők, hogy azok akik benne vannak az egyesületekben, ott csak az erényeket ós a nagyszerű szellemét látják s nem veszik észre azt, hogy amikor elébe helyezik az egyesülési élet értékességét az egyház állítólagos lomha passivitásának ugyanakkor annak részben ők maguk is a személyi okai és okozói. A fanatikus egyháziasság képviselői a rabies és, furorecclesiae minden eszközét felhasználhatóknak tartják az ilyenekkel szemben. Viszont az igy élesen szemben álló pártökkai ós lelkekkel ellentétben van egy harmadik csoport is, amelyik a kiváró s meggyőződés nélküli typust alkotja. Akik idetartoznak, mindakét iránnyal kacérkodnak, de elfelejtik azt, hogy épen ifjúsági viszonylatban ez a legtragikusabb álláspon;t, mert amikor a két első tábor megtud egyezni egymással^ vagy egyik a másik felett diadalt fog aratni, a felemás véleményüeket maga az ifjúság fogja nélkülözhetőknek tekinteni, mert hiszen öntudatosan figyeli ezt a részben nyilt, részbein titokban folyó sokszor tul éles harcot. Annyira benne van ez a kérdés az egyház öntudatában és időnként olyan, éles összeütközések támadnak belőle, hogy nekünk is foglalkozni kellett vele, legelsősorban abból az okból, mert az egyesületi élet túlzó képviselői: nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is és az ifjúság előtt is olyannak álliitják be Luthert, mint akármelyik ultramontán r. kath. egyházi iró (Gerdtell). A kérdést magát olyan fontosnak látta az ifjúsági kérdés egy'ik szakiértője, hogy gyakorlati theologiai folyóiratában cikksorozatot iis kezdett és ott a lehető objektív formában tárgyalták ezt a kérdést. 2 5). Ezek előrebocsátása után nézzük meg a magyar protestáns ifjúsági alakulatokat. Eljárásunkban és tapasztalatgyűjtésünkben teljes objektivitásra való törekvés vezet. Elsőnek a Kie munkájára gondolunk. A legősibb ifjúsági egyesület s az áldott emlékű Megyercsy Béla munkássága sok hívünkre gyakorolt elhatározó és döntő befolyást. Az ő munkaprogrammja és tevékenysége abban az időben volt jelentős, amikor az egyházak és ifjúsági egyesületek nemzetközi érintkezése nem volt annyira kiépített, mint napjainkban, de az alap9
