Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

IV. rész. A ZSIDÓSÁG - 5. fejezet. A zsidóság vallása

ban, mint tisztítóhelyen, de az örök 'kárhozatot elkerülik. Ali /tehát a misná tétele: „Egész Izráel részesedik az eljövendő világban, mert az írás azt mondja: És néped mind igaz lesz és a földet mindörökké bírják (Ezs. 60,21) 24

3." 2. Akik nem nyerik el az üdvösséget, két csoportra oszlanak. Az egyikbe azok tartoznak, akik csak „magukban" vétkeztek, de másokat nem vezettek rossz útra. Ezek az ideiglenes büntetőhelyen tizenkét hóna= pig szenvednek kint és ezalatt testük=lelkük teljesen elpusztul, ezek tehát teljesen meghalnak. A másik csoportba azok tartoznak, akik másokat bűnre csábítottak, mint az eretnekek, besúgók, szabadgondolkodók, vagy akik tagadták a tóra isteni kinyilatkoztatását és a feltámadást. Ezek örök büntetést szenvednek: még ha a gyehenna el is pusztulna, ők nem pusztulnak el. A büntetés, melyet az elkárhozottak szenvednek, részben testi, rész= ben lelki jellegű. A lelki kín főként az, hogy felismerik helyzetük kilátás* talanságát és reménytelenségét. IV. Esdr. 8,81=87 e

zt a kínt hétszeresnek írja le és ez többek közt az, hogy többé nem térhetnek meg, azután hogy „látják a jutalmat, amelyet azok nyernek, akik hittek a Magasságos tanúságtételének". Végül a legsúlyosabb, hogy „elfogynak a szégyentől, elsenyvednek a félelemtől és elerőtlenednek az aggodalomtól, mert látniok kell a Magasságos dicsőségét". Az írástudók igyekeznek leírni a testi kínokat és gyötrelmeket is, me= lyeket az elkárhozottak szenvednek. Ezek főként a sötétség és tűz lángja, de hallunk füstről, kénbűzről, kínzó szomjúságról és undok férgekről is, melyek őket gyötrik. A kín minden nap újra kezdődik, csak szombaton szünetel. 3. Az üdvözültek az Édenkertbe — héberül gán éden, görögül paradeisos — „paradicsom" 24

4 kerülnek. A megjelölésben kifejezésre jut az a meg= győződés, hogy a teremtéstörténetből ismert Édenkert és az eszkatoló= gikus paradicsom azonosak, aminthogy az „őstörténet" és az eszkatológi= kus történés közt általában párhuzam van, sőt több vonatkozásban a kettő azonosul egymással. Mivel a teremtésbeli Édenkert és az eszkatológikus paradicsom azono= sak, azért annak jelenleg is meg kell jelennie „valahol". Az írástudók úgy vélik, hogy a bűneset után Isten az Édenkertet elragadta a mennybe 24

3 Szanh. 10,1; v. ö. Billerbeck, id. h. IV, 1047., 1053. és 1056. Ipk. 24

4 A görög paradeisos a zend pairi=daeza = „kerítés", „bekerített hely" meg= jelölésből származik. Ezt a szót Xenophon ültette át a görögbe és vele a perzsa királyok és előkelő urak kertjeit jelölte meg. A LXX a szónak vallásos jel= leget kölcsönzött, amennyiben vele jelölte meg az Édenkertet. 449