Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

I. rész. A HELLENIZMUS - 2. fejezet. A hellenizmus alapvonalai

következtében azonos alapvonásokat alakítottak ki. Bár a keleti kultuszok megjelenési formáikban hellenizálódtak és vallásos tartalmukban kiegyen= lítődtek, alapjában mégis megtartották és az akkori világ közkincsévé tették a keletről importált gondolkodásmódot, valamint ennek nyomában az asztrológiát és fatalizmust. Ennek a fejlődésnek a következménye volt, hogy a világképben és világszemléletben a vallás került az uralkodó helyre — nem úgy mint a görög gondolkodásban, amelyet a művészet határozott meg. Hogy kelet gondolkodása görögös formában hogyan terjedt el és jutott uralomra, azt két jellemző példa szemlélteti. Keleten — Perzsiában — Zarathusztra vallásos rendszere terjesztette el a dualizmust: a fény, vilá= gosság és a sötétség egymást kizáró ellentétét mint a szemléletmód két alapszempontját. A fény és sötétség ellentéte kezdettől fogva erkölcsi, de nem metafizikai) jellegű volt. Nem jelentette tehát e világ és egy trans= cendens világ — „másvilág" — metafizikai dualizmusát. A görög gondol= kodásban az orfikusok és Platón képviseltek dualizmust. Piatonnái a dua= lizmus az eszmék (ideák) ill. a „szellem" és az anyag ellentétében mutat= kőzik: az eszmék az anyagi világon túl vannak, tehát „transcendensek". A kétféle gondolkodás, Zarathusztra és Platón dualizmusának sajátos ösz= szeolvadása eredményezte a hellenisztikus=szünkretista gondolkodásra oly jellemző metafizikai dualizmust: a világosság, szépség, jóság és halhatat= lanság, az eszmék „világa" szemben áll a sötétség, gonoszság és muiandó= ság világával, az anyagi világgal. A „jó", az „eszme", a lélek és halhatat= lanság áll az egyik oldalon, a „rossz", az anyag és a mulandóság a mási= kon és a kettő egymást kizáró ellentétet alkot. A másik példa ugyancsak rendkívül jellemző: az asztrológia, a csillag= hit és csillagjóslás kialakulása. Az asztrológiát eredetileg Babilonban káldeus mágusok dolgozták ki

1

7, az lényegileg csillagászati részletmeg= figyelésekből állott. Ε megfigyelések már a régi Babilonban vallásos szí= nezetet kaptak, amikor egyes icsillagokat istenségekkel azonosítottak. Rendszerezett világképpé azonban az asztrológiát a hellenizmus idején görög csillagászok építették ki és ők vitték bele a fatalizmust mint világ= magyarázati elvet, ami által az asztrológia vallásos jellegű világnézeti rendszerré lett. Így egészítette ki és termékenyítette meg egymást a hellén gondolkodás* mód és az ősi kelet titokzatos — „misztikus" — világa. A kettő összekap* csolódásából valami sajátosan új gondolkodás és szemléletmód alakult ki, amely eredete szerint ugyan görög, de ugyanakkor magán viseli a keletről származó tényezők bélyegét is. I 1

7 A káldeusok régi keleti néptörzs voltak, amely Nabukodonozor (Kr. e. 605=562) vezetése alatt az ún. új=babiloni világbirodalmat hozta létre. A „mágus" eredetileg perzsa szó és a papi rend tagjait, később — már az ókorban — a jöven= dőmondókat, varázslókat és asztrológusokat jelölte meg. 24