Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

I. rész. A HELLENIZMUS - 1. fejezet. Nagy Sándor és a hellenisztikus birodalmak

ez sok előnnyel járt. Műveltsége és gazdasági jóléte vezető helyet bizto= sított neki a zsidó diaszpórában. Alexandriában keletkezett a Septuaginta és vele együtt a görög nyelvű zsidó irodalom. Alexandriában élt és mű= ködött az elgörögösödött zsidóság legjelentősebb szellemi képviselője Philo is a Kr. u. 1. században. Egyiptom története a Kr. e. 3. század jelentős fellendülése és virágzása után a következő században erős visszaesést mutat és fokozódó gazdasági nehézségek sorozata jellemzi. „A termelési folyamat minden részletének szabályozása, a földművelés minden lépése fölött gyakorolt százféle ellen= őrzés,... az egész rendszer, amely a hivatalnokokat tette felelőssé a jövedelmek befolyásáért és amely arra kényszerítette őket, hogy túlbizto= sítás céljából minden elképzelhető mértéken felüli nyomást fejtsenek ki az adófizetőkre — zsarolásokra, rablásokra vezetett

1

0." így a parasztok egyre inkább menekültek a földjeikről, szaporodtak a panaszok, hogy a faluk elnéptelenednek. Ismételten előfordultak „sztrájkok" is, amikor a parasztok beültek a templomokba (ahol menedékjogot élveztek) és cser= ben hagyva földjeiket, sem jó szóra, sem fenyegetésre nem voltak haj= landók visszatérni munkájukhoz. Javulás azonban nem következett be, a hibát nem a rendszerben, hanem a kiszipolyozott, kifáradt és ellenállást tanúsító parasztokban keresték. Főként Ptolemaios Philopator (Kr. e. 221=205) idejétől fogva egyre inkább érezhetővé vált a gazdasági hanyat= lás. A pénzromlás következtében infláció kezdődött, a kizsákmányolást pedig elégedetlenség, passzív ellenállás és időközönként megújuló zavar= gások követték. A háborúk, amelyekbe Egyiptom keveredett, ugyancsak növelték a belső nehézségeket, sőt utat nyitottak az egyiptomi nacionaliz= mus feléledésének, főként, mióta Ptolemaios Philopator intézkedése követ= keztében az addig csak segédcsapatokként alkalmazott egyiptomiakat is besorozták és rendes sorkatonaságként képezték ki. Az ellenállás vallásos mezbe öltözött, amikor próféciák kerültek forgalomba, melyek az idegenek kiűzését és Alexandria lerombolását jövendölték

1

1. A birodalom gazdasági és politikai erejének csökkenésére jellemző, hogy Ptolemaios Philometor (Kr. e. 181=146) idején már csak Róma tudta Egyip= tomot a szíriai Antiochos Epiphanes támadásával szemben megmenteni. Az eset Róma növekvő tekintélyére is jellemző: Antiochos Epiphanes már kezében tartotta Egyiptomot és azon a ponton volt, hogy azt bekebelezi, amikor Róma követe, Gaius Popilius Laenas felkereste őt főhadiszállásán és felszólította visszavonulásra. Amikor Antiochos bizonytalankodott, hogy a felszólításnak engedelmeskedjen=e, a római követ kört írt le körü= lőtte a homokba és kényszerítette, hogy kedvező feleletet adjon, mielőtt a körből kilép. A Kr. e. 1. században újabb megrázkódtatások következtek a már el= gyengült birodalomra. A század elején felkelést tört ki Thebais tarto= 1

0 Ranovics, id. h. 231. lap. 1

1 Bell, id. h. 61. lap. 15