Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)
I. rész. A HELLENIZMUS - 1. fejezet. Nagy Sándor és a hellenisztikus birodalmak
A hellenisztikus birodalmak 1. Nagy Sándor váratlan halála hosszadalmas politikai zavarokat ered= ményezett. Olyan örököse nem volt, aki a hatalmat tőle átvehette volna. Ezért a helytartók — főként Nagy Sándor tábornokai — ragadták maguk= hoz a hatalmat, de ahelyett, hogy a birodalmat összeforrasztották volna, hamarosan egymás ellen fordultak. Több évtizedig tartó belső háborúk után a Kisázsiában, Ipsosnál, vívott csata pecsételte meg Kr. e. 3oi=ben a birodalom sorsát, úgyhogy az több királyságra oszlott. Az így kialakult utódállamok közül a legfontosabbak Egyiptom, Szíria és Macedónia vol= tak. Mivel azonban a hatalmi egyensúly az utódállamok közt ingadozott, sok háborút viseltek egymás ellen, ami állandósította a politikai bizony= talanságot. 2. Egyiptomban Nagy Sándor egyik legkiválóbb tábornoka, Ptolemaios ragadta magához a hatalmat s útódai a Ptolemaiosok vagy Lagidák vol= tak 4. Az első Ptolemaiosok alatt Egyiptom politikailag és gazdaságilag is fellendült. Későbbi hanyatlása ellenére is mindvégig a legjelentősebb utód= állam maradt, mely Rómával szemben is legtovább tudta tartani magát. Fővárosa a Nagy Sándor által alapított Alexandria volt, az ókor egyik legfontosabb és leggazdagabb kikötővárosa, melyet uralkodói a hellenisz= tikus világ szellemi központjává építettek ki. Területéhez a tulajdonkép= peni Egyiptomon kívül kezdetben hozzátartozott Kisázsia déli partvidé= kének egy része, a Földközi=tenger keleti partvidéke s vele együtt Palesz= tina, továbbá az Égei=tenger szigetei közül a Kykladok és végül Ciprus szigete. Ezért a birodalom súlypontja a Földközi=tenger felé tolódott el. Ügyes kormányzásával és főként azzal, hogy távol tartotta magát hábo= rúktól, I. Ptolemaios gazdaggá tette birodalmát, melyet közvetlen utódai még jobban felvirágoztattak. Valószínűleg ő alapította Alexandriában az ókor leghíresebb művelődési intézményét, a Museiont, melyet fia, Ptolemaios Philadelphos gazdag adományokkal kiépített és naggyá fejlesz= tett. Azonban a későbbi uralkodók, így már Ptolemaios Philadelphos is sorozatos háborúkba keveredtek, melyek a birodalmat idővel meggyengí= tették és ismétlődő gazdasági válságokat eredményeztek. Ε háborúk során vesztek el Palesztina, mely Kr. e. ig8=tól fogva Szíria tartományává lett, továbbá Kisázsia déli partvidéke és az Égei=tenger szigetei. Ε veszteségek következtében Egyiptom nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is meg= gyengült. Az uralkodók következetesen rómaibarát politikája miatt azon= ban Egyiptom az utódállamok közt a legtovább tudta tartani magát és csak Kr. e. 30=ban lett római provinciává. A Ptolemaiosok uralma igen sok görögöt vonzott az országba, amely ennek folytán jelentős mértékben elgörögösödött. Kisázsia területei után Egyiptom lakossága hellenizálódott leginkább. Amíg a Szeleukidák birodal= 4 Ptolemaios Lagos fia volt s róla nevezik utódait Lagidáknak is. 11
