Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

III. rész. A POGÁNY VALLÁSOK - 1. fejezet. A görögök vallása

III. rész A POGÁNY VALLÁSOK ι. fejezet A görögök vallása Az újszövetségi kortörténet keretein belül a görögök vallását csak any= nyiban tárgyaljuk, amennyiben az az Újszövetség korában eleven volt és a pogány világ vallásos helyzetét alakította. Foglalkoznunk kell tehát a görög vallás, azon mozzanataival, amelyek a hellenizált világ vallásos magatartását és gondolkodását, valamint szellemi életét meghatározták és alakították. A görögök vallása sohasem volt olyan egységes vallásos rendszer, mint amilyen valamely keresztyén felekezet vagy akár az egész keresztyénség. De nem is volt olyan egységes „népi vallás", mint az ókorban több nép, főként pedig Izráel vallása. A görögök vallása különféle kultuszok soroza= tából tevődött össze. Ezek a kultuszok egymástól függetlenek voltak, ben= nük azonban az istenséghez való viszony azonos formában alakult ki. Egyesek e kultuszok közül túlnőttek a helyi kereteken és szélesebb jelen= tőségre tettek szert. A görögök vallásáról mint egységről tehát csak ennek az alapfelismerésnek a keretei közt lehet beszélni. A mi vizsgálódásaink összefüggésében a görög vallás különféle mozzanatai közül csak azokat emeljük ki, amelyek az Újszövetség korában és az Újszövetség szempont= jából jelentősek voltak. A görög „népvallás" 1. Görög népvallásnak a görögök vallásának azokat a mozzanatait szok= ták nevezni, amelyek mint primitív vallásos képzetek, szokások és babo= nák mintegy a vallás legalsó közös rétegét alkották. Ilyenek voltak a különféle vallásos jellegű szokások és szertartások házasságkötésnél, szü= letésnél és halálesetnél, valamint egyes szent helyekkel és ünnepekkel kapcsolatban. Ε szokások és szertartások mind azt célozták, hogy az embert biztosítsák a titokzatos és gonosz hatalmakkal szemben, ezért leginkább mágikus jellegűek voltak. Ide tartoznak azok a varázslatok is, amelyekkel a közösség vagy akár az egyes ember is pl. irányítani akarja 129