Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 5. A felekezetek démografiájának néhány fővonása
56 Karii er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 Löbb nőnek magasabb iskolai képzettsége és soraikban járják ki a nők leginkább a népiskola hat osztályát is. Ugyancsak a népesség kulturális viszonyaira vet érdekes világot a következő táblázat, mely mutatja, hogy az elhaltak közül felekezetek szerint százalékszerüen hányan részesültek orvosi kezelésben : Év R. kath. G. kath. Reform. Evang. G. kel. Unit. Izr. Egyéb Általában 1910 . . . . 64-8 24-0 66-0 64-1 35-6 41-4 78-9 39-3 55-7 1920 . . . . 69-0 63-2 70-8 74-6 70-0 90-6 90-2 48-2 70-3 1925 . . . . 72-6 68-4 74-7 76-5 76-1 90-7 91-6 58-7 73-9 Az orvos hívása a beteghez elsősorban talán nem is annyira a pénznek és még kevésbbé az élet megbecsülésének és féltésének a kérdése, hanem a kulturális színvonallal függ össze. Éppen azért kiegészíti a felekezetekről eddig rajzolt képet és azt más oldalról igazolja. Ha a három nagyobb keresztyén felekezet közt kulturáltság tekintetében első helyen az evangélikusok vannak, úgy viszont a református egyház tagjai képviselik körülbelül legnagyobb százalékban azt a kisbirtokos osztályt, amely az őstermelői foglalkozási ágak gerincét teszi. Ebben a tekintetben az eltérés a másik két felekezethez képest nem valami nagy. A katholikus és evangélikus lakosságnak nem sokkal kisebb százaléka foglalkozik őstermeléssel. De a katholikus lakosságból váltak le legnagyobb számban azok a csoportok, amelyek az utóbbi évtizedekben nálunk is meginduló indusztrializálódás számára az emberanyagot szállították. Ismét nem szabad azt gondolni, mintha ez a folyamat egyoldalú lett volna. A reformátusok és az evangélikusok közt is van elég sok munkás. De mivel az újabban erősen ipari fejlődésnek indult városok nagyrészt nagy katholikus többséggel rendelkeznek, azért valamivel viszonylag nagyobb a munkásosztály a kath. egyház körében, mint a két protestáns egyházban. Annyi bizonyos, hogy mindhárom egyháznak még erős tartalékja van a felfelé törekvő és a városi életben felőrlődő rétegek számára. A zsidóságnak nálunk ez a tartalékja nem volt meg és nincs meg jelenleg sem. Ebben a tekintetben mutatja a zsidóság a keresztyén egyházaktól legélesebben eltérő strukturális tagozottságot. A háború után e tekintetben némileg a zsidósághoz hasonló helyzetbe kerültek az unitáriusok, de meg kisebb mértékben a görög keletiek is. A jelzett démográfiai viszonyok még nem mutatják eléggé azt a súlyt, amelylyel az egyes egyházak mint társadalmi tagozódások a közéletben fellépnek. Aki ennek a megállapítása érdekében ezekből az adatokból indul ki és tisztára azokra támaszkodik, egyenesen hibás következtetésekre kell, hogy jusson. Ezen adatok t. i. teljesen figyelmen kívül hagynak egy szempontot, amely pedig a közéletnek a befolyásolása és irányítása szempontjából nagyon is jelentős, sőt egyike a legfontosabbaknak. Ez a hatalmi tényező a vagyon megoszlása. Sajnos, erre vonatkozólag a statisztikai adatok segítségével nincs módom kielégítő kép megrajzolására. Valami keveset segít e tekintetben a fentebb közölt táblázat az 50 kataszteri holdas és annál nagyobb szabadforgalmú földbirtokok tulajdonosainak felekezeti megoszlására vonatkozólag. Ez mutatja, hogy a földbirtokok legnagyobb vagyonkomplexumai katholikus tulajdonosok kezében vannak. Ugyancsak viszonylag igen nagy vagyon van a földbirtokból a zsidóság kezén is. Különösen a kisebb birtokososztály nagy mértékben református. Az evangélikusság utolsó helyre szorul; viszonylag távolról sincs annyi földbirtok a kezén, mint a reformátusoknak. De természetes, hogy a földbirtok eloszlásából nyert kép nagyon egyoldalú. Az ország vagyonának igen nagy részét az a tőke teszi, amely iparban és kereskedelemben dolgozik. Ennek a vagyonnak a megoszlására vonatkozólag nincsenek adataim. Bajos is volna erre a vagyonra nézve statisztikát felállítani, mivel az sokszor nem személyeknek, hanem társaságoknak a tulajdona és az utóbbiak nem sorolhatók egyik vagy másik felekezet keretébe. De ha ilyen módon ehhez a kérdéshez
