Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 5. A felekezetek démografiájának néhány fővonása
56 Karii er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 az állami tisztviselők sorában). Csak a szabad pályák körében (orvosok, ügyvédek és mérnökök) szorult a katholicizmus nagyobb mértékben háttérbe. Azt, amit a katholicizmusnál megfigyelhettünk, némileg kiegészíti, amit a zsidóságról kell megállapítanunk. Már említettük, hogy a szabad pályákon a katholicizmus többnyire csak alacsony arányszámokkal szerepel és hogy viszont a zsidóság arányszámai magasak. Kiegészíti ezt az a körülmény, hogy a hivatalnoki csoportokban a zsidóság többnyire nem éri el a népességben elfoglalt arányszámát : e téren csak kevés kivétel található : 1920-ban az igazságügyi tisztviselők sorában 7-1% volt az izraeliták száma, még ennél is magasabb arányszámokkal találkozunk a felső nép- és polgári iskoláknál (9-0%) és a szakiskoláknál (16-4%). Egyebütt azonban a hivatalnoki pályákon elmaradnak az országos arány mögött. Azokban a csoportokban pedig, ahol — a fentebb említett orvosoktól, ügyvédektől, szerkesztőktől és hírlapíróktól eltekintve, — meghaladják az országos arányt, mint pl. a „közegészségügy", „irodalom és művészet", „tudományos és egyéb közérdekű társulatok stb." egyes csoportjaiban, előnyüket elsősorban nem a katholikusok kárára kell betudni, hanem a protestánsokéra, nevezetesen elsősorban a reformátusokéra, akik e csoportokban az országos arány mögött elmaradnak. Ha azután még a két nagyobb protestáns egyházra vetünk egy pillantást, megállapítható, hogy a hivatalnoki pályákon elsősorban az evangélikusok nagyjában a népességben elfoglalt arányuknak megfelelően érvényesülnek. Vannak egyes csoportok, ahol az evangélikusok száma meghaladja a 8%-ot és így elég magas. Az egyetlen jelentősebb csoport, ahol az evangélikusok nem érik el országos arányszámukat, az ügyvédeké. Ehhez hasonló a helyzet a színészeknél. Viszont kiemelendő, hogy az evangélikusok igen magas százalékban szolgáltatják a főiskolai tanárokat (1910-ben 12-2, 1920-ban 13-4%,) valamint hogy a közoktatásügy egyéb csoportjaiban (különösen a felső nép- és polgári iskoláknál, közép- és szakiskoláknál, óvó- és tanítóképzőknél) is magas arányszámmal szerepelnek. Nem mondhatók el ugyanezek a reformátusokról. Még 1910-ben a közigazgatási szolgálat átlagában, de egyes csoportokban is jelentékenyen kedvezőbb arányt mutattak, mint a népességben. 1920-ban a helyzet egészen más volt : egyes alcsoportokat (mint a vármegyei tisztviselőket, városi díjnokokat és a jegyzők és segédjegyzők csoportjait) kivéve, általában 20%-on alul maradtak. Az „Igazságszolgáltatás" keretén belül is csak a „Bírák és ügyészek" csoportjában mutatnak magasabb arányszámot, a többi ágakban, különösen az ügyvédek és velük kapcsolatos foglalkozások körében elmaradtak. Hasonló volt a helyzet 1920-ban a többi csoportoknál is. Ez annál feltűnőbb, mivel még 1910-ben egész más viszonyokat tükröztetnek az adatok : akkor a reformátusok nagyon sok csoportban nemcsak elérték, hanem meg is haladták a 14-3%-ot, a reformátusok országos arányát. Talán nem csalódunk, ha az itt mutatkozó különbséget az ország megcsonkításával hozzuk összefüggésbe és annak a véleménynek adunk kifejezést, hogy a református középosztálynak egy igen nagy része az elszakított Erdélyben maradt. Ezzel le is zárhatnók, amit a felekezetek démográfiájának fővonásairól mondanunk kell : egyes kisebb csoportok részletezését, valamint az ország megcsonkítása következtében jelentéktelenségbe süllyedt felekezetek vizsgálatát az olvasóra kell bíznunk. Mielőtt azonban tovább megyünk, mégis néhány fővonást, jellemző sajátosságot ki kell emelnünk. Hogy a zsidóság hazánkban elsősorban a kereskedelem és a szabad pályák terén igyekezik elhelyezkedni, a jelen statisztikai vizsgálódások nélkül is ismeretes. Ε tekintetben adataink legfeljebb megerősítik, ami egyébként is eléggé köztudomású. A többi felekezet vizsgálatánál elsősorban az állapítható meg, hogy viszonylag a legtöbb tagjával szerepel az értelmiségi pályákon az evangélikus egyház. Még ennél is magasabb arányszámokat találunk ugyan az unitáriusoknál, azonban itt nemcsak azt kell tekintetbe venni, hogy ezen felekezet kb. 6000 lelket kitevő népességével az ország szellemi életében csak nagyon csekély szerepet játszik, hanem azt is, hogy híveinek több mint fele Budapesten és környékén lakik. Még 1910-ben az unitáriusok közt viszonylag nem volt kevesebb őstermelő, mint az