Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 5. A felekezetek démografiájának néhány fővonása
56 Karii er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 az országos arányuk mögött (2-5%). Tíz évvel utóbb a közlekedésügy terén az önálló izraelita keresők arányszáma még magasabb : 21-8%, a tisztviselőké majdnem ugyanakkora (11-5%), a segédszemélyzetnél pedig mint tíz évvel azelőtt 2-5%. A másik kiemelkedő jelenség e csoportnál, hogy a katholikusok az önálló keresők körében 43 Ό %-kal az országos átlag mögött elmaradtak — hasonlóan 1920-ban is 54-7%-kal —, azonban a tisztviselők és a segédszemélyzet csoportjában 60-9, illetve 63-7 %-kal messze meghaladták országos arányukat. 1920-ban arányuk viszonylag nem volt oly magas, de azért a tisztviselőknél 65-2, a segédszemélyzetnél 691 %-kal még mindig magas volt. Ebben a csoportban a reformátusok is meglehetősen arányszámuknak megfelelő módon vettek részt (14-5, illetve 13-8%), illetve a segédszemélyzet keretében azt meg is haladták (19-5%). 1920-ban a reformátusok aránya az országoshoz viszonyítva nem volt ilyen kedvező (15-8% az önálló keresőknél és 14-4% a tisztviselőknél), csak a segédszemélyzet körében mondható körülbelül megfelelőnek (20-5%). Az evangélikusok csak a tisztviselői keresők csoportjában érték el és haladták is meg valamivel az országos arányt (8-2%), különben különösen az önálló keresők közt (4-9%), de a segédszemélyzetnél is (5-8%) elmaradtak amögött. 1920-ban a helyzet rájuk nézve annyiban mondható kedvezőbbnek, hogy az önálló keresők és a segédszemélyzet csoportjában arányszámuk már jobban megközelítette az országosat, viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közlekedésügyi tisztviselők csoportjában 1910-hez képest valamelyes esést mutat. A bányászat és kohászat az ipar, a kereskedelem és hitel, továbbá a közlekedésügy, valamint az őstermelésnek is némely osztályai körében megélhetést találó egyes csoportok már az ú. n. középosztályhoz számítanak. Ezt azonban tulajdonképpen a közszolgálati és szabad pályákon működő keresők és hozzátartozóik teszik. Ezen néposztály démografiai viszonyairól részletesen a mellékelt két (XV. és XVI. sz.) táblázat tájékoztat bennünket. A két táblázat annyiban teszi világosabbá a helyzetet, hogy nemcsak az 1920-i anyagot közli, hanem az 1910. évit is. Ha a két táblázat adatai nem is vethetők közvetlenül össze, mégis érthetőbbé teszik az adataikból adódó képet. Nem térhetünk ki ezen táblázat minden egyes csoportjára, hanem csak a legfontosabb mozzanatokat igyekezünk kiemelni inkább összefoglaló módon. A részletes képet a táblák önálló áttanulmányozása alapján mindenkinek magának kell megrajzolni. Általában megállapítható, hogy a katholikusok a legtöbb csoportban arányszámuknak megfelelően szerepelnek. Ez áll mindenekelőtt a közigazgatási szolgálatra : ezen foglalkozási ágban 1910-ben átlag 57-7, 1920-ban pedig 65-9 volt a katholikus tisztviselők százaléka. Ha egyes alcsoportok ezen átlagnál valamivel kisebb arányszámot mutatnak, úgy viszont más csoportok azt meghaladják. — Hasonló a helyzet az igazságügyi tisztviselők csoportjaiban is. Az „Igazságszolgáltatás" összefoglaló csoportjában ugyan a katholikusok 1910-ben csak 41-9,1920-ban pedig 46-9%-ot mutatnak, ennek oka azonban abban a körülményben van, hogy a szabad pályán működő ügyvédeknek 45-3, illetve 50-6%-a izraelita volt. A bírák és ügyészek csoportjában a katholikusok 1910-ben 53-6%-kal meghaladták, 1920ban pedig 58-2%-kal majdnem elérték az országos arányszámot. Még kedvezőbb a katholikusok számára az arányszám a kimondottan igazságügyi tisztviselők és díjnokok sorában. Nagyjában hasonló a helyzet a többi csoportokban is, csak egyes foglalkozási ágakban van eltérés. így az orvosok és állatorvosok körében a katholikusok 1910-ben 25-7, illetve 38-4, 1920-ban 31-9, illetve 40-6%-kal, a szerkesztők és hírlapírók csoportjában pedig 34-9, illetve 42-7%-kal szerepeltek ; hasonlóan a magánmérnökök és magánvegyészek csoportjában is a két jelzett évben csak 39-7, illetve 39-4%-ot értek el. Nyilvánvaló ennek alapján, hogy a katholicizmus nagyjában a közszolgálati pályákon gondosan megóvta azt a pozíciót, amely őt a népességben elfoglalt számaránya szerint megilleti : ha hellyel közzel valami keveset ettől az aránytól el is marad, viszont vannak csoportok, amelyekben számarányát erősen meghaladó mértékben foglal helyet (pl. a közoktatásügy terén a kisdedóvók, elemi, felső nép- és polgári iskolák körében, vagy
