Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 5. A felekezetek démografiájának néhány fővonása
Karrier Κ. A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. bár elég jelentékeny az eltolódás viszonylagos tekintetben, — éppen, ha a törpe kisebbséggé lett felekezetektől eltekintünk. A római katholikusok az 1920-i népszámlálás adatai szerint valamivel kisebb arányszámot mutatnak az őstermelői keresők közt, mint a népességben : ott 62-9, itt pedig 63-8%. Az egyes őstermelői csoportok közt a legkisebb arányszámot a részes földművesek csoportjában találjuk (38-5), de viszonylag igen kicsiny a római katholikusok számaránya a középbirtokosok (45-5) és 100 holdon felüli haszonbérlők (43-0) közt is. Elég jelentékenyen maradnak el az országos aránytól a gazdasági tisztviselők (54-5%) és önálló kertészek (56-7%) csoportjaiban is. A többi csoportokban azonban vagy majdnem megközelítik az országos arányt, vagy pedig azt — helyenként erősen — meghaladják. A legmagasabb arányszámokat az „egyéb őstermelők" három csoportja mutatja, ahol a keresőknek körülbelül háromnegyede római katholikus. Meglehetős magas arányszámmal vannak még képviselve a katholikusok a gazdasági cselédek csoportjában (68-8%). A két nagyobb protestáns felekezet az őstermelők sorában nagyobb százalékszámmal szerepel, mint a lakosságban: a reformátusoknál 26-0, illetve 21-0%, az evangélikusoknál 7-0, illetve 6-2%. A részleteket tekintve a két felekezet nem mutat teljesen megegyező képet. Abban megegyeznek, hogy — mint különben a katholikusok sem, — a nagybirtokosok közt nem érik el az országos arányt. Viszont a középbirtokosok sorában azt meghaladják (reformátusok 34-0, evangélikusok 7-8%). Hasonlóan magas az arányszámuk a kisbirtokosok csoportjában is (26-8 és 8-2%). A többi csoportban feltűnik, hogy a részes földműveseknek majdnem a fele, 46-5%, az önálló kertészeknek pedig igen magas százaléka 28-3%-a református. Elég nagy százalékot mutatnak az utóbbiak a gazdasági munkások sorában is (25-5). A többi csoportokban az országos arányt vagy éppen, hogy elérik, vagy pedig el is maradnak mögötte. Az evangélikusok az említetteken kívül még csak a gazdasági tisztviselők sorában mutatnak olyan arányszámot, amely a népességben elfoglalt arányt ha nem is sokkal, de meghaladja. Már itt megállapíthatjuk tehát, hogy a protestánsok sorában az őstermelők elsősorban a közép- és kisbirtokosok sorából kerülnek ki. A zsidóság az őstermelők csoportjaiban jelenleg is nagyjában ugyanazt a képet mutatja, mint 1910-ben : igen magas arányszámmal van képviselve a nagyés középbirtokosok, valamint különösen a 100 holdon felüli haszonbérlők csoportjaiban ; hasonlóan nagy az arányszámuk a gazdasági tisztviselők sorában is. Mégis meg kell állapítanunk, hogy egyes csoportokban, különösen a 100 holdon felüli haszonbérlők (33-6%), valamint a gazdasági tisztviselők (22-3%) csoportjaiban némi csökkenés tapasztalható. Az őstermelői néposztály démográfiai viszonyait kiegészítik azon táblázatok, melyek az 50 kat. holdas és ennél nagyobb kötött és szabad forgalmú földbirtokok tulajdonosainak a felekezeti megoszlását mutatják. (1. XIII. tábl.) A kimutatás értelmében az említett csoportba tartozó szabadforgalmú birtokok tulajdonosai közül országos viszonylatban róm. kath. 45-5, református 37-5, evangélikus 7-5 és izraelita 7-3 %. Amíg tehát a római katholikusok országos arányuk mögött messze elmaradnak, a reformátusok azt erősen, az evangélikusok és izraeliták pedig valamivel meghaladják. Legkisebb a katholikusok arányszáma az Alföldön, legnagyobb a Dunántúlon. Viszont a reformátusok a legkisebb arányszámot a Dunántúlon, a legnagyobbat az Alföldön mutatják. Az evangélikusok a legnagyobb százalékkal a Dunántúlon, a legkisebbel az ,,Északi dombos vidéken", szerepelnek/Az izraelita tulajdonosok a viszonylag legnagyobb arányszámot^az „Északi dombosvidéken", a legkisebbet a Dunántúlon mutatják. Más képet mutat azonban a földbirtok eloszlása, ha nemcsak a tulajdonosok megoszlását nézzük, hanem a kezükben levő birtoktestek nagyságát is. Akkor kitűnik, hogy a vizsgált anyagban a katholikusok birtoktestének a nagysága csak kevéssel marad el országos arányuk mögött, a református és evangélikus tulajdonosoké pedig nem sokkal haladja meg azt. Viszonylag a legnagyobb eltérést az izraeliták mutatják, akik 1928-ban 5-9%-át tették ki a lakosságnak, a szabadforgalmú birtokok említett csoportjában azonban a kezű-