Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 1. A felekezetek lélekszáma
4 Kar u er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. ; 6 A következő vizsgálódások során mindenekelőtt a felekezetek népesedési viszonyait, azután az áttéréseket, a felekezetek démografiájának néhány fövonását, a felekezetek egyházi és kulturális szolgálatát, szociális munkáját és végül a morálstatisztika adatait tesszük tanulmány tárgyává.*) I. RÉSZ. A felekezetek népessége. 1. A felekezetek lélekszáma. a) Hogy mekkora volt az elmúlt évszázadok egyes korszakaiban hazánk lakossága és hogy ezen lakosság az utolsó négy évszázadban hogyan oszlott meg felekezetek szerint, erre nézve legfeljebb hozzávetőlegesen lehet véleményt nyilvánítani. Közelebbi adataink csak a XVIII. század végéről vannak, amikor II. József az első népszámlálást tartotta. Azonban ennek az adatai sem elég pontosak ahhoz, hogy vizsgálódásaink kiindulópontjául szolgálhatnának. Az abszolutizmus idején is volt hazánkban népszámlálás. Ennek az eredményei már pontosabbak. Rendszeres adatgyűjtésről azonban csak a kiegyezés óta lehet szó, úgyhogy ettől fogva a 4 Központi Statisztikai Hivatal munkálatai alapján a felekezetek számszerű erőviszonyai jobban áttekinthetők. 1 De még így is megjegyzendő, hogy az egyes népszámlálások adatai nem egészen egyneműek, aszerint, amint részben csak a polgári, vagy a polgári és katonai, részben pedig a jogi, vagy tényleges népességet vették alapul. Azonban az ily módon létrejövő eltérések nem olyan nagyok, hogy az összehasonlítást lehetetlenné és az abból adódó képet hamissá tennék. A következő két táblázat szemlélteti a felekezetek lélekszámának alakulását az egyes népszámlálások alapján. Tájékoztatásul felvesszük ebbe az 1857-i népszámlálásnak, valamint Fényes Elek statisztikusnak magánközlemények alapján készült s az 1840. évre vonatkozó adatait is, miv al azok általában megbízhatóknak bizonyulnak. 2 A további megfigyelések kiindulópontjául azonban mindig az 1857., illetőleg 1869-i népszámlálás adatai szolgálnak. Az 1920. évi népszámlálás adatai nem hasonlíthatók össze közvetlenül a régebbi népszámlálások eredményeivel, mivel közben bekövetkezett Magyarországmegcsonkítása s így azok egészen más területre vonatkoznak, egészen más alapfeltételekből indulnak ki, mint a régebbi népszámlálások adatai. Mégis, hogy legalább némi összehasonlítást tehessünk, fentebb közöltük a Statisztikai Hivatal számításai alapján a megfelelő adatokat a megcsonkított ország területére vonatkozólag az 1910-i népszámlálás adataiból s így legalább egy évtizedre vonatkozólag lehetséges a mai Magyarország területén élő lakosság vallási megoszlásának változásait figyelemmel kísérni. Az 1920. évi népszámlálás eredményeit a következő (III. sz. kimutatás tárja elénk ; ehhez még hozzávesszük a Statisztikai Hivatal által 1928-ra kiszámított népességet. *) Nem mulaszthatom el e helyen, hogy nyilvánosan is ki ne fejezzem köszönetemet Siimeghy Dezső Sopronvármegye főlevéltárosának, aki nehéz és hosszadalmas munkámban mindenkor a legnagyobb készséggel volt segítségemre és a vármegyei levéltár könyvtárának a rendelkezésemre bocsátásával a szétszórt anyag összegyűjtését lényegesen megkönnyítette. 1 Vizsgálódásaink alapját mindenütt a Központi Statisztikai Hivatal adatai teszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtő munkájának eredményei a hivatalos kiadványokban. nevezetesen összefoglaló és lezárt formában a Statisztikai Közleményekben és a Statisztikai Évkönyvekben találhatók meg. Ahol külön más munkára való utalás nincs, a következő vizsgálódások minden adata ezen hivatalos kiadványok valamelyikéből származik. Az egyes adatok részletes igazolására szolgáló utalástól eltekintettem, hogy a munkát nagyon meg ne terheljem és áttekinthetőbbé tegyem. Akik a Statisztikai Hivatal kiadványait forgatni szokták, ilyen utalások nélkül is hamarosan megtalálhatják a szükséges adatokat. 2 Fényes Elek : Magyarországnak s a iiozzákapcsolt tartományoknak mostani ή]lapot ja statisztikai és geográfiái tekintetben. Pesten, 1836—1840.
