Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 4. Az áttérések
Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 kedvezőtlen képet mutat. A reformátusoknál a betérők száma 1896-ban 790 volt s 1898-ban érte el a minimumot (754 betérő). Azonban ez a szám emelkedik s 1903-tól fogva a békeévekben állandóan 1000 felett van ; a csúcspontot 1911-ben érte el 1474 betérővel. Az evangélikus egyház nagy hullámzásokat mutat e téren. 1896-ban csak 283 lélek tért át az evangélikus vallásra : a figyelt időszakban ez a legalacsonyabb szám. Különben azonban az egyes évek statisztikája meglehetősen változatos számokat ad ; állandóan 350 és 500 között van a betérők száma. A maximum 1913-ban jelentkezik 900 betérővel. Ezen áttérők legnagyobb részt (747) a róm. kath. egyházból, azután (75) a reformátusok közül kerültek ki. A kitérésekkel szemben a többi felekezetekkel összehasonlítva meglehetősen gyenge volt mindig a zsidósághoz való áttérés : a legtöbb (140) 1913-ban volt, a legkevesebb (73) 1904-ben. Ezeknek előrebocsátása után térhetünk át az áttérésekre vonatkozó adatok részletesebb ismertetésére. Azoknak az összes száma, akik valamely felekezetből ki-és egy másik felekezetbe áttértek 1896—1913-ig 110,941 volt. Azok, akik felekezetnélküliek lettek, itt nem érdekelnek minket és ezen számban nem foglaltatnak benn. A következő táblázat mutatja, hogy a békebeli (tulajdonképpeni) Magyarországon minden felekezetből hány lélek tért ki az 1896—1913. terjedő években. Róm. kath. Gör. kat, Református Evangélikus Gör. keleti Baptista Izraelita 20,615 14,885 31,071 12,872 21,227 769 6,972 Ezzel szemben áll azoknak a száma, akik ugyanazon idő alatt a megfelelő felekezetekbe betértek : Róm. kath. Gör. kath. Református Evangélikus Gör. keleti Haptista Izraelita 42,522 17,431 19,038 8,169 14,568 3,181 1,773 Hogy ezen adatok világosabbak legyenek előttünk, azért a következőkben még egyes jellegzetes éveket külön is felsorakoztatunk és pedig először a ki, illetve betérők abszolút számait, azután pedig a százalékos számait közöljük. A kitérők statisztikája a következő képet adja : Év Róm. kath. Gör. kath. Református Evang. Gör. keleti Baptista Izraelita 1896 787 1019 806 733 2600 — 220 1900 929 1651 1830 733 1500 — 441 1905 1049 595 1301 726 677 — 429 1907 1332 688 2238 706 908 70 462 1909 ....... 1252 759 1655 650 762 135 545 1911 1582 1062 1835 770 1120 95 473 1913 1852 803 1739 766 1060 84 517 Ugyanezen években a kitérők százalék szerint a következőképpen oszlottak meg : Év Róm. kath. Gör. kath. Reform. Evang. Gör. kel. Baptista Izraelita 1896 12-4 16-0 12-7 11-5 41-0 — 3-6 1900 14-6 10-2 28-3 11-6 23-7 — 6-9 1905 21-0 11-9 26-0 14-5 13-6 — 8-6 1907 20-2 10-4 35-4 10-7 13-8 1-0 7-0 1909 20-9 12-7 27-7 10-9 12-7 2-2 9-1 1911 22-2 14-9 25-8 10-8 15-7 1-3 6-6 1913 . 26-2 11-3 25-3 10-8 15-0 l-l 7-2 Ha azt számítjuk, hogy minden felekezet 100,000 lelkére hány kitérő esik, úgy a következő adatokat nyerjük 4 7 : 4 7 A következő adatok mindig az ú. n. kiszámított népességen alapulnak. Mivel azonban ez a szám sohasem teljesen pontos, még annyira sem, mint a népszámlálás által elér. adatok, azért a következő csoportokban nem az 1909., hanem az 1910. évet állítottam bet Az a különbség, amely a tényleges és a kiszámított népesség közt van, azonban nem olyan
