Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 3. Vegyes házasságok és reverzálisok
η« Karii er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 kedvezőbb a fejlődés a protestánsokra : 1925-ben az evangélikusok viszonyszáma (105-5) kétszeresen, a reformátusoké (128-3) pedig majdnem háromszorosan múlja felül a katholikusokét. Hozzá kell venni azonban mindezekhez még egy tényt, amely a tulajdonképpeni statisztikai megállapításokon ugyan túl esik, de a tárgyalt viszonyok megvilágításához lényegesen hozzátartozik. A ka holikus egyház tudvalevőleg ragaszkodik ahhoz, hogy az őt érintő vegyes házasságokból származó minden gyermeknek katholikus vallásban kell neveltetnie. Ezért csak abban az esetben ad egyházi áldást a vegyes házasokra, ha azok az egyházra kedvező megállapodást mutatnak fel. Ennek következtében szigorúan véve a katholikus egyház veszteségként kell, hogy elkönyveljen minden olyan vegyes házasságot, amelyben nem történt ugyan kárára megállapodás, de ilyen általában véve nem is jött létre. Hogy az ilyen házasságok tényleg nem csekély morális veszteséget jelentenek a katholikus egyházra nézve, azt legjobban az a meggondoldás mutatja, hogy a katholikus vőlegény vagy menyasszony minden ilyen esetben hűtlenné lett egyházának követeléséhez, sőt azt megtagadta. A katholikus egyház belső erősödését ez a helyzet bizonyára nem szolgálja. A közölt adatokból talán nem egészen jogtalanul próbálunk még egy másik megfigyelést is levonni. Minden figyelmes szemlélő előtt ismeretes az a nagyfokú mo gékonyság és széleskörű aktivitás, amely a katholikus egyházban uralkodik. Megkezdődött még a háború előtt. A háború és az azt követő viszonyok, a gazdasági helyzet, valamint a nagy szellemi megrázkódtatás az addiginál lényegesen kedvezőbb helyzetet teremtettek a katholikus egyház számára. Hogy ennek a ténynek az okai miben vannak, annak a kutatása nem tartozik jelen vizsgálódásaink körébe. Kérdés azonban, hogy a katholikus egyháznak ez a szemmel látható és sokszor talán erősen mutatott megerősödése hogyan jelentkezik a vegyes házasságok statisztikájában. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a vegyes házasságok statisztikáján ez a belső megerősödés nem érezhető. A vegyes házasságok statisztikája nem alakul a katholikus egyházra kedvezőbben s ez azt jelenti, hogy jelenleg a katholikus mozgalmak erősödésével még nem jár együtt a vegyes házasságok terén a katholikus hívek egyházhoz való ragaszkodásának az erősödése. 1920 óta ugyan a katholikusoknál is tapasztalható némi apadás azoknak a viszonyszámában, akik az egyház kárára kötöttek megállapodást, azonban ez még mindig messze meghaladja a békeidőkbeli viszonyszámok átlagát. Ezt az utóbbi körülményt alig lehet tisztán annak a terhére róni, hogy a mai Magyarország felekezeti viszonyai sokkal nagyobb mértékben mutatják a kiegyenlítődés képét, mint a békebeli Magyarországéi. Legalább is meggondolásra adhat okot az a tény, hogy 1927-ig a gyermekek vallására vonatkozó megegyezések összegének mindig kisebb százalékát tudta a katholikus egyház magának biztosítani. 1928-ban a viszonyszám a katholikusok javára ismét valamivel kedvezőbben alakult. Ez a helyzet természetesen a protestáns egyházak fokozott éberségéről is tanúskodik. Mindezek ellenére is kétségtelen, hogy a reverzális-statisztika adatai a maguk egészében a protestáns és különösen az evangélikus egyházra nézve általában véve lesújtók. Mert az a tény eltagadhatatlan, hogy nemcsak az abszolút, de a viszonylagos veszteség is mindkét felekezetnél s a kettő közt is különösen az evangélikus egyháznál óriási nagy. Könnyelműség és önmagunk ámítása volna ennek az okát a másik felekezet kíméletlenségében keresni s azt gondolni, hogy ezzel az egész kérdés felett napirendre lehet térni. S éppen olyan gyenge vigasztalás volna az, hogyha valaki viszonylag kedvező helyi eredmények hatása alatt azt gondolná, hogy ez a probléma ránézve nem aktuális, vagy éppen gyülekezetének kedvező eredményeit tekintve egyéb gyülekezeteket lenézne. A helyi eredmények sehol sem lehetnek annyira kedvezőek, hogy még kedvezőbbek ne lehetnének : ha más tekintetben nem, úgy a vegyes házasságok általános kerülésében. Ha pedig önmagunknak ilyen módon való megnyugtatására nem vagyunk hajlandók, akkor meglátjuk ennek a kérdésnek óriási horderejét egyházunkra nézve. Mert ha evangélikus egyházunk életereje, belső élete csak némileg is kielégítő volna,
